Világ hvg.hu 2024. október. 27. 09:18

Választ a világ, Bulgáriában, Litvániában és Japánban is voksolnak

A litvániai szocialisták a parlamenti választás második fordulójában győzelemre válthatják az első körben szerzett vezetésüket, Japánban a polgárok minden bizonnyal leváltják a kormányzó Liberális Demokrata Pártot, Bulgáriában pedig már a három éven belüli hetedik választást rendezik, hogy végül ne sikerüljön kormányzóképes kabinetet alakítani. 

Litvániában csaknem 2,4 millió választásra jogosult választópolgárnak kell döntenie a 141 fős parlamentben az előző fordulóból megmaradt 63 közvetlen mandátumról. Az orosz Kalinyingrádi exklávéval és Fehéroroszországgal határos balti országban az október 13-i szavazás első fordulója után az ellenzéki szociáldemokraták vezetnek az Ingrida Simonyte miniszterelnök irányította jobbközép Haza Szövetsége előtt.

Kérdésessé válhat, hogy a két liberális párttal – a Liberális Mozgalommal és a Szabadság Párttal – alkotta koalíció megmarad-e a hatalomban. A két koalíciós partner közül csak az egyiknek sikerült átlépnie a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, míg a másiknak még van esélye arra, hogy képviselői mandátumokat szerezzen a második fordulóban.

A közvélemény-kutatásokban vezető szociáldemokraták célja, hogy balközép koalíciót alakítsanak két másik ellenzéki párttal. Hogy növeljék esélyeiket, bejelentették, hogy a második fordulóban egyesítik erőiket, és egymást támogatják azokban a választókerületekben, ahol egy konzervatív jelölttel kerülnek szembe.

A Japánban tartott választáson az új miniszterelnök, Isiba Sigeru Liberális Demokrata Pártja (LDP) a közvélemény-kutatások szerint elveszítheti parlamenti többségét.

A 67 éves Isiba írta ki az előrehozott választásokat nem sokkal azután, hogy október 1-jén miniszterelnök lett, remélve, hogy megszilárdíthatja hatalmát. A “csúszópénzbotrányba” keveredett konzervatív LDP, azonban több közvélemény-kutatás szerint koalíciós partnerével, a Komeitóval (jobbközép) együtt küzdelmes választás elé néz az abszolút többség – a 465-ből 233 mandátum – megszerzéséért a parlament alsóházában. Egy gyenge eredmény gyakorlatilag példa nélküli lenne az LDP történetében, amelynek 69 éves fennállása alatt szinte végig sikerült megtartania a hatalmat.

Isiba szombaton egy tokiói kampánygyűlésen azt mondta, hogy az LDP “igazságos és őszinte” pártként akar újrakezdeni. A vezető “egy új Japánt” ígért a választóknak, remélve, hogy a biztonság és a védelem megerősítését, az alacsony jövedelmű háztartások támogatásának növelését és a japán vidék újjáélesztését célzó programját alkalmazhatja. Az LDP azonban nehezen tudja megfordítani a finanszírozási botrányt, amely már az előző miniszterelnök, Kisda Fumio népszerűtlenségéhez is hozzájárult. Bár Isiba ígéretet tett arra, hogy nem támogatja a vádlott képviselők kampányát, az Aszahi Simbun napilap arról számolt be, hogy az LDP 20 millió jent (122 000 eurót) fizetett az említett tisztviselők által vezetett helyi pártirodáknak, ami kiváltotta az ellenzék dühét, és növelte a kétségeket a vasárnapi választás eredményével kapcsolatban.

Bulgáriában három és fél év alatt hetedik alkalommal szavaznak egy új parlamentről előrehozott választásokon. Az idén június 9-én tartott előrehozott választások után egyetlen párt sem tudott kormányt alakítani.

A felmérések alapján a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért-Demokratikus Erők Szövetsége kerülhet ki legerősebb szereplőként, várhatóan azonban nem fog tudni abszolút többséget szerezni.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.