Május elsején lép hatályba az a rendelkezés, amely a korábbiaknál nagyobb szabadságot ad a munkaügyi szabályok alkalmazásában. Tényleg élni fognak a cégek a rabszolgatörvény adta lehetőségekkel? Egyáltalán milyen lehetőségeik vannak? És persze: mehetek nyáron szabadságra? – munkajogi kérdéseket tisztázunk Kéri Ádám ügyvéddel, az Adózóna.hu szakértőjével.
Hiába van létszámhiány, a dolgozót el kell engedni szabadságra, és legalább két hétre. Több munkáltató azzal trükközik, hogy évközben leapasztja a szabadságokat, így a nyárra már nem is marad annyi, hogy a kereskedelmi dolgozó egy hétnél tovább pihenhessen.
Aki sokat dolgozik, sokat is hibázik – és ez nem a lusták bibliájának első törvénye, hanem a kegyetlen statisztika. Azon országokban ugyanis alapvetően magasabb a termelékenység, ahol szigorúan korlátozzák a munkaidőt, és a dolgozó kezéből tényleg kiesik a toll délután ötkor. Magyarország nem ilyen ország.
Kavarás, intrika, hazudozás a másik háta mögött: vannak olyan kollégák, akik úgy mérgeznek meg egy munkahelyet, hogy közben még ők tűnnek áldozatnak. Ezek a szociopaták azonban gyakran jól boldogulnak a vállalati környezetben, látványos és gyors eredményeket, vagyis sok pénzt hoznak, ezért nagy karriert futnak be. Ismerős a helyzet?
A kiskereskedelemben dolgozók vélhetően nem tapsoltak a vasárnapi zárva tartás eltörléséhez. A vasárnapi bérpótlékra éppen csak azok nem jogosultak, akik rendszeresen dolgoznak hétvégén is. Nagyon úgy fest ugyanis, hogy pont ők nem kapnak egy petákkal sem többet azért, mert vasárnap dolgozniuk kell. A vasárnapi boltzárral együtt ugrott a 100 százalékos bérpótlék is, amely az addig engedélyezett öt, rendkívüli vasárnapra járt, most, hogy bárki kinyithat, a kereskedelemben vasárnap dolgozni már nem számít kivételesnek.