Kísérletezni merő színházi alkotókat szolgálna ki egy új nonprofit vállalkozás
Szalai-Szabó István eddig a Rózsavölgyi Szalont is működtető befektetőkkel dolgozott, de ellenérdekeltté váltak, ezért új útra lépett.
Szalai-Szabó István eddig a Rózsavölgyi Szalont is működtető befektetőkkel dolgozott, de ellenérdekeltté váltak, ezért új útra lépett.
Nem törődött a könnyű zsákmányokkal, rögtön a nagyvadra megy a központi agytröszt, amikor a Mathias Corvinus Collegiumon keresztül bevásárolja magát a könyvkiadást és -terjesztést domináló Libri-csoportba.
A javak újraelosztása zajlik Magyarországon, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt. A hatalom klientúrát épít, ennek egy fejezete a Színház- és Filmművészeti Egyetem einstandolása. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja, amelynek vendége ezúttal Kolosi Tamás, a TÁRKI alapító elnöke, a Líra Könyv Zrt. vezetője.
Nem nagy piac ez, néhány tízmilliárd évente, de nem kell hozzá nagy képzelőerő, hogy a Fidesz még ideológiát is teremtsen ahhoz, miért követel helyet magának a mézesbödön mellett. L. Simon László fel is vázolt egyet.
A klientúraépítés a pártfinanszírozás új módja – mondja Kolosi Tamás, a Tárki elnöke a HVG-nek adott interjúban. Arról is beszél, mitől fél a gazdasági elit.
A bedőlt Alexandra-hálózat boltjait átvevő cégek eltérő gyakorlatot alkalmaznak. Mutatjuk, hol, meddig és hogyan lehet beváltani a könyvutalványokat.
Felszámolási eljárás indításával is fenyegetik a Líra-birodalmat, mert több beszállító is kiakadt azokon a feltételeken, amelyek alapján kártérítést kapna a júliusi tűzben megsemmisült árujáért.
A Líra Könyv Zrt. vezetője helyreigazítást kért a Libri ügyvezető igazgatójától, Walitschek Csillától a hvg.hu-nak adott, és a Líra Könyv Zrt.-t érintő adatai miatt. Kolosi szerint a piaci rivális nem volt pontos.
Pozitívuma a műnek, hogy a bulvármédiából unásig ismert hazai és külföldi gazdagok mellett a zárkózott, nyilvánosságkerülő fajta portréit is megrajzolja. Mégsem az újdonságok adják az igazi lényeget. Aki nagyon akarta, gazdasági lapok 100-as listáiról eddig is utánanézhetett. Hanem a teoretikus rendszerező, rendszeralkotó kutatói igyekezet, valamint a publikus adatok egy helyre tömörítése. Gyenge pontja viszont a szerzői érintettség. De ettől még érdemes kézbe venni.
Gazdasági szemléletváltást, az intézményrendszer reformját sürgetik gazdaságkutatók, akik szerint a magyar gazdaságban nem sebességváltásra, hanem „váltóátállításra” van szükség.
Senki sem tudja biztosan, mit hoz az idei év, az azonban biztos: nehezebb lesz az élet, mint tavaly volt. Klasszikus értelemben vett elemzésekre manapság nem hagyatkozhatunk, az üzleti és a gazdasági életben viszont mégis kell valahogy tervezni. Kíváncsiak voltunk, hogy a korábban interjúinkban megszólaltatott szakemberek – a vállalatvezetők, a közgazdász, a szociológus, az adószakértő, az ÁSZ, az MKIK illetve az IVSZ elnöke és a BÉT volt elnöke – mit várnak 2009-től.
A lex Mol néven elhíresült törvény, amely deklarált célja szerint a magyar stratégiai vállalatok védelmét szolgája, heves vitákat váltott ki a magyar közéletben. Van, aki a jogszabály megjelenése miatt már az orosz kapitalizálódási modell megjelenését vizionálja. Arra kértük Kolosi Tamás szociológust, a magyar társadalmi elit kutatóját, fejtse ki véleményét: vannak-e magyar oligarchák? A válasz a társadalmi mozgások mélyebb rétegeit is érintette az ideológiai harcok okaitól a pártpénzbegyűjtő mechanizmusok mozgatórugóiig.