Romantikus elvárásaikban többnyire súlyosan csalódtak azok a baloldali meggyőződésű magyar emigránsok, akik a két világháború között a Szovjetunióban telepedtek le. A felemelkedés kevesek kiváltsága volt, a többség mélyen hallgatott rossz tapasztalatairól.
Az 1874. november 30-án született, jeles ősökkel dicsekvő angol arisztokratát halálakor a Népszabadság „a huszadik század első felének legjelentősebb és legkövetkezetesebb imperialista” politikusaként búcsúztatta. Ez igaz is. Liberális, konzervatív, imperialista, antifasiszta és antikommunista politikus volt. Az antiszemitizmust elítélő antiszemita. A bolsevik birodalom antibolsevista szövetségese. Hosszú katonai és politikai pályája során egy sor magas pozícióban, a világ számos pontján, sokféle ügyben vitt vezető szerepet. Mindenek fölött a náci birodalom legyűrésében. Küldetésének tudta megmenteni a világot a nácizmustól és a kommunizmustól és megóvni az angol gyarmatbirodalmat a széteséstől. Volt még újságíró, szépíró, történész, festő, szeszkazán és ötgyerekes családapa.
A szovjet politika egykoron számíthatott a kapitalizmusban csalódott, nem kommunista nyugati értelmiségiekre, akik hinni akartak egy igazságosabb társadalomban. Putyin is talált külföldön híveket, akik diktatórikus hatalomgyakorlására tekintenek példaként.
A kínzásokhoz és kivégzésekhez asszisztáló NKVD-s antihős vezekelne a bűneiért, de sem ereje, sem ideje nem marad arra, hogy beteljesítse költői küldetését. A Volkonogov százados szökésben című film Magyarországon másodszor és egyben utoljára látható október 8-án az Uránia moziban.
Újra felállították Moszkvában Feliksz Dzerzsinszkijnek, a hírhedt szovjet titkosszolgálat, a Cseka alapítójának szobrát. Bár az emlékmű kisebb, mint az 1991-ben ledöntött, és nem a réginek a belvárosi helyére került, a szoboravatás is jelzi, Oroszországba visszatért a bolsevista, sztálinista múlt.
Applebaum a Neue Zürcher Zeitungnak nem csak a Putyin-rendszerről, hanem a Franciaországgal és az Egyesült Államokkal kapcsolatos aggályairól is beszélt.
Monumentális családi saga Nino Haratisvili A nyolcadik élet – Brilkának című regénye; a magyarul nemrég megjelent mű világszerte több mint egymillió példányban kelt el. Egybeszövi az átlagemberek kiszolgáltatott sorsát a történelmet alakító hatalmasok rémtetteivel, köztük a szülőföldjükkel sem lojális Sztálin és Berija vétkeivel.
Ne legyünk szégyenlősek, állítsuk vissza a sztálini elnyomást – sürgeti az orosz képviselő.
Hitler és Sztálin az általuk elképzelt „földi paradicsomot” akarták megvalósítani, de nem érdekelte őket, hogy a tervük emberek millióinak életébe kerül – mondta Laurence Rees brit történész, a Libri kiadásában megjelent, Hitler és Sztálin, a két zsarnok és a második világháború című könyv szerzője.
Évszázados kihasználásért és személyes megaláztatásokért vehet bosszút Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő, ha segítségre szoruló partnerként kezeli Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Sok tanulsággal szolgál a szocialista múlt ahhoz is, milyen szerep jut a kis Magyarországnak a nagyhatalmak játszmáiban.
A diktátorok egészségi állapota mindenkor államtitoknak számított, ezért is érte váratlanul a világot hetven éve Sztálin halálhíre. A Szovjetunió vazallus országaiban még magasabb fokozatra kapcsolt a „népek atyjának” dicsőítése, s ebben élenjárónak bizonyult „a legjobb magyar tanítvány”, Rákosi Mátyás és kézi vezérelt sajtója.
A majdnem egy éve tartó ukrajnai agresszió igazolására használja a Kreml propagandája a második világháború egyik legnagyszerűbb győzelmét, az 1943. február 2-ai sztálingrádi diadalt. Nyolcvan éve a történelem legvéresebb, közel fél évig tartó csatájában valódi nácik ellen harcoltak a hazájukat védő szovjet katonák.