Az éghajlatváltozás a hőmérséklet és a csapadék éven belüli eloszlásában is komoly átalakulást hozhat, állapították meg a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudósai.
A hód vadon élő állat, de nem támad, csak védekezik. Budapesten is szép számmal jelen van, de könnyű elkerülni. A múlt heti népszigeti incidenshez hasonló esetek extrém ritkák, és igazolja, nem jó ötlet városi emberként a hóddal parolázva kerülni <strong>közelebb</strong> a természethez. Kutatóval eredtünk a hódharapás tanulságainak nyomába.
Egyelőre nem az invazív, hanem az őshonos szúnyogfajokban mutatták csak ki a nyugat-nílusi lázat, de a jövőben több kórokozót is terjeszthetnek a betolakodó fajok. A képlet azonban nem ilyen egyszerű, és szerencsére akad egy-két jó hír is.
Bár nem lehet kizárni, hogy a klímaváltozás miatt enyhébb telek után több lesz a kullancs, nem ez a fő probléma. Sokkal inkább az, hogy egyre szélesebb időintervallumban találkozhatunk a betegségeket terjesztő vérszívó parazitákkal, ráadásul újabb, további veszélyes kórokozókat is terjeszteni képes fajok jelennek meg.
A tavaszias februári időjárás kihat a kullancsok gazdaállataira, így magukra a vérszívókra is, emiatt idén korábban lehet találkozni az őshonos és a behurcolt fajokkal egyaránt – hívja fel a figyelmet a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont.
Sokan talán nem is gondolják, milyen gazdag élővilág lapul a nem túl szép időkre emlékeztető bombatölcsérekben. Egy új tanulmány most arra is rámutatott, hogy a térbeli elhelyezkedés is fontos szerepet játszik az ilyen kistavakban előforduló közösségek összetételében.
A Kárpát-medence őshonos növényfajaink zöme valószínűleg nem vándorolt délre, hanem helyben élhette túl a jégkorszakot – mutat rá egy friss magyar tanulmány.