Az északi féltekét, de különösen Európát sújtó szárazság súlyosan érinti a zöldátállást is. Az orosz-ukrán háború miatt kirobbant energiaválság miatt a szén a reneszánszát éli, de az USA elfogadta első klímavédelmi pénzügyi csomagját.
A klímakutatók egybehangzó véleménye szerint 1,5 Celsius-fok alatt kellene tartani a globális felmelegedést ahhoz, hogy elkerülhetőek legyenek a klímaváltozás legsúlyosabb következményei. Elég-e ehhez, ha teljesül, amiben a glasgow-i klímacsúcson megállapodtak?
India és Kína az a két ország, amelyeknek erőteljesen csökkentenie kellene a szénbányászatot, az olaj- és gázfelhasználást, és hasznosítania kellene a napenergiát. Ezek a országok a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátói, India áramszolgáltatása hetven százalékát szénből nyeri, így kérdés, visszafordíthatók-e a jelenlegi folyamatok.
Visszanyerte jelentőségét a klímaváltozás elleni harc a Glasgow-ban tartott csúcstalálkozó után. Az emissziócsökkentésben az országok nem vállaltak igazán többet, de nyitva maradt a lehetőség a gyorsabb zöldátmenetre.
Lett nyilatkozat, de felpuhították. Láthatóvá teszik a konkrét eredményeket, de az eddigi vállalásoknak még nincs hatása. India ugyan majdnem megtorpedózta az egyezményt, mégis tett egy jelentős vállalást, az EU viszont saját súlyához képest szerényen szerepelt – így értékelte a COP26-ot a Green Policy Center.
Egészen megindító volt látni, ahogy Alok Sharma mélységes sajnálatát fejezte ki azért, amiért a glasgow-i klímacsúcs egyik legfontosabb vállalását nem sikerült keresztülvinni.
Volt, aki nagy elvárásokkal várta a Glasgow-i klímacsúcs végét, mások emelni igyekeztek a tétet, de úgy tűnik, ezeknek nem felelt meg az ENSZ 26. klímakonferenciája. Megkötöttek néhány ígéretes megállapodást, de a kibocsátás-csökkentési vállalások szerények maradtak, és a záróegyezményt is felpuhították.
A glasgow-i záróegyezmény-tervezet újdonsága, hogy belekerült a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése, de az erre vonatkozó felszólításból kérés lett, és úgy tűnik, hagynak lehetőséget az alternatív értelmezésre a nagy termelők számára. Az ENSZ-főtitkár szerint lélelgeztetőgépre került a 1,5 Celsius-fokos célkitűzés.
Az egykori amerikai elnök szerint a legtöbb ország nem hajtotta végre azokat a cselekvési terveket sem, amelyeket a hat évvel ezelőtti párizsi klímaegyezményben vállalt.
Néhány, Áder János államfő által a hét elején bedobott, jól hangzó aduval már letudta bejelentéseit Magyarország a Glasgow-i klímacsúcson. Többre a COP26 kapcsán nem is igazán számíthatunk, de valójában túl alacsonyra tettük az első (2030-as) lécet a klímaharcban. Így bár előrelépés, hogy törvénybe foglaltuk a 2050-es klímasemlegességet, erőlködés lehet a vége. Botár Alexát a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetőjét faggattuk arról, mit várhatunk Magyarországtól a klímacsúcson.
Az 5G szélesebb körű használata döntő faktor lehet az Európai Zöld Megállapodás ambiciózus céljainak elérésében. Az Ericsson hangsúlyozza, az Unió 2017-es kibocsátásának akár 20 százalékával is csökkenthető lenne a karbonszennyezés az alapvető digitalizációs megoldások szélesebb körű használatával.
A COP26 klímacsúcs tanácskozás sikere érdekében demonstráltak.