Tényleg igaz: Egy évig nem volt meleg víz az ELTE oktatási épületeiben
Az egyetem szerint energiatakarékossági okokból kellett leállítaniuk a központi melegvíz-szolgáltatást.
Az egyetem szerint energiatakarékossági okokból kellett leállítaniuk a központi melegvíz-szolgáltatást.
Mennyi energia kell ahhoz, hogy egy város élő szövetként működjön? Mennyi hulladékot termel? És mi kell ahhoz, hogy 100 év múlva se nyelje el a szén-dioxid és a szemét? Erről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunkban Orbán Tiborral, a Budapesti Közművek vezérigazgató-helyettesével és Ámon Adával, a főpolgármester klímaügyi tanácsadójával.
Távhővezeték építésbe és felújításba kezdett hétfőn Budapest XIII. kerületben a Főtáv. A beruházás részben uniós forrásból valósul meg.
Napjaink energiaválsága kapcsán felértékelődött az alternatív energiahordozók szerepe, a távfűtés-távhűtés pedig a hulladékok, a hulladékhők, és a különféle zöld energiák hasznosítását is lehetővé teszi. Magyarországon az 1900-as évek végén helyezték üzembe az első távhőrendszert, mára a lakások 15–16 százaléka távhővel fűt. Orbán Tibort, a Főtáv műszaki vezérigazgató-helyettesét kérdeztük a távfűtés jövőjéről.
A Főtáv állítása szerint telefonon próbálták a lakókat elérni a gyanúsan magas értékek miatt, de többnyire nem sikerült őket elérni.
Németh Szilárdnak üzent vissza.
A rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos szerint a jogtalan számlákát vissza kell vonni, és ki kell vizsgálni, máshol is történt-e hasonló.
Megszorítások bevezetése helyett önmagán spórol a főváros Karácsony Gergely szerint.
Előreláthatólag délután 5 óráig szünetel a szolgáltatás Észak-Budán.
Amire más közműszolgáltatónak kétmillió forint is elég volt, arra közel 15 millió kellett az akkor még Mitnyan György által vezetett FŐTÁV-nak.
Mostanáig bírta egy 1978-as gerincvezeték, cserélni kell.