Bár lát pozitív változásokat is Kádár András, a Független Rendészeti Panasztestület egykori tagja, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, a panasztestület megszüntetésében, a panaszok ombudsmanhoz történő áthelyezésében, a lépés inkább a problematika lefokozását jelenti, és számos fontos részletkérdésben még nem lehet tisztán látni.
2020 február végétől az alapvető jogok biztosa vizsgálja ki a rendőrséggel szembeni panaszokat – ezt tartalmazza egy új törvényjavaslat, amely egyúttal megszünteti a Független Rendészeti Panasztestületet. Az előterjesztő Gulyás Gergely miniszter indoklást nem adott.
A Társaság a Szabadságjogokért egyik ügyfelének beadványa alapján hozott ilyen tartalmú határozatot a Független Rendészeti Panasztestület.
Eljárás indult azokkal a rendőrökkel szemben, akik egy héttel ezelőtt a taxisokkal konfliktusba került N1TV-s munkatársainak kérése ellenére érdemben nem intézkedtek. Ugyanakkor azok a kifogások, amelyeket a Független Rendészeti Panasztestületnél tesznek meg (FRP) és azokat jogosnak találva az országos rendőrfőkapitánynál kötnek ki, gyakran következmények nélkül maradnak.
Panaszt tett megbilincselése és előállítása miatt egy nagykovácsi lakos a Független Rendészeti Panasztestületnél – jelezte a hvg.hu-nak. A Lászlót képviselő Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Kádár András szerint az intézkedő rendőr ellenállásnak értékelte, hogy a férfi érdeklődött az előállítás indokáról, pedig azt egy rendőrnek kötelező közölnie.
Lukács Tamás kereszténydemokrata képviselő a következő hat évben a rendőri visszaéléseket vizsgáló Független Rendészeti Panasztestület tagja lesz, miután ő maga is megszavazta az erről szóló előterjesztést. Korábban nem tölthette volna be ezt a posztot, de tavaly ősszel a kedvéért módosították a törvényt. Az egyeztetés nélkül jelölt és megválasztott tagok közé bekerült Szijjártó Péter sporttársa, valamint a Schmitt Pál-féle alkotmányos javaslatok elhíresült szerzője is.
Becsempészett egy félmondatot a Fidesz a belügy egyik törvénytervezetébe, hogy felmentse a parlamenti képviselőket az egyik összeférhetetlenségi szabály alól. Ha megszavazzák a tervezetet, egyesen a parlamentből ülhetne át legalább két képviselő a havi 498 ezer fixet biztosító Független Rendészeti Panasztestületbe. Az Országgyűlés létszámcsökkentése miatt sokan jelenleg is keresik a menekülő útvonalat.
Lényegében egyetlen ügyre redukálják kommunikációjukat a kormánypártok, akiknek a rezsicsökkentés arra is lehetőséget ad, hogy ismét összecsapjanak az európai bürokráciával. Persze más is történik majd a jövő héten a parlamentben, például elkezdhetnek aggódni azok, akik a magyar adóhivatal elől Svájcba vitték a pénzüket. Egy rejtett módosítással pedig arra is megteremtik a lehetőséget, hogy jövőre a rendészeti panasztestületbe ejtőernyőzhessen néhány, az új Országgyűlésből kimaradó képviselő.
Fogadásból igazoltattak nemrég valakit a rendőrök, csak azért, hogy megtudják, sikerült-e jól megtippelniük az illető keresztnevét. A kőbányai piacról pedig azért állítottak elő egy idős férfit, mert nem tudta megmutatni a blokkot a nála lévő két csomag kávéról. Magyarországon évente mintegy másfél millió rendőri igazoltatás történik, a Független Rendészeti Panasztestület tagja arra hívta fel a figyelmet lapunknak nyilatkozva, hogy nagy részük valószínűleg teljesen fölösleges, az igazoltatások nyolcvan százalékának ugyanis semmilyen folytatása nincs.
Az ORFK csupán három százalékát fogadta el a Független Rendőri Panasztestület által összeállított éves ajánlásnak - számolt be a Népszava.
Számos rendőri túlkapást tárt fel a Független Rendőri Panasztestület (FRP) most közzétett jelentésében – amiről a Jobbik képviselőjén kívül nem sikerült nyilatkozót találnunk, sem a pártok között, sem az ORFK-n. Pedig az FRP számos, a panaszok feltárását megnehezítő jogi anomáliát is megemlített.
A Zalaegerszegi Nyomozó Ügyészség szerint nem követett el bűncselekményt, csupán drámapedagógiai eszközöket használt Egerváron az a rendőr, akit a Független Rendészeti Panasztestület korábbi állásfoglalásában súlyos alapjogsértés miatt marasztalt el.