Állj mellénk! Legyél pártoló tag!

#European_Climate_Foundation

Gazdaság Ballai Vince - Csányi Nikolett

Veszíthet és nyerhet is a hazai borászat a klímaváltozással

Általában negatív fejleményekre számíthatunk a klímaváltozással, ez alól nem kivétel a hazai szőlőtermelés, borászat sem. Elsősorban az aszályos időjárás fenyeget, de az újabb károsítók megjelenése, a régiek jobb túlélése is növeli a kockázatot. A melegedéssel előre jön az érés időpontja, szűkül a szüretre jutó idő, ami égetőbbé teszi az eleve meglévő munkaerőhiányt is. A kihívásokat Tóth Patrícia borásszal és Molnár Ákos kertészmérnökkel, a MATE címzetes egyetemi docensével jártuk körbe. A komplex problémára összefogással lehet megoldást találni, de új fajtákkal, a biodiverzitás megőrzésével nyerhetünk is vele.

Gazdaság Ballai VInce - Csányi Nikolett

A klímaváltozás lehet a 21. század legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája

A klímaváltozás leginkább az egyre emelkedő hőmérséklet okozta problémákkal fenyegeti az egészségünket, legyen szó újabb kórokozók, az ezeket hordozó rovarok, vagy újabb betegségek, kórképek megjelenéséről. Vagy akár csak arról, hogy az enyhe telek miatt már alig van pollenmentes időszaka az évnek. A közvetlen környezetünkben tapasztalható kedvezőtlen változások nyomán egyre kevesebb a tiszta kórkép, és egyre fiatalabbaknál diagnosztizálnak például rákos megbetegedéseket. A klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásait Dr. Páldy Annával, a Nemzeti Népegészségügyi Központ tudományos tanácsadójával és Dr. Balaicza Erika belgyógyász orvossal jártuk körül.

Zhvg Ballai Vince - Ká Zoltán

Kiégett tómedrek, üres víztározók is jelzik az Alföld elsivatagosodását

Eleink a folyószabályozással kiengedték a vizet a Kárpát-medencéből, és ugyan már száz éve rájöttek, hogy ami maradt az kevés, de csak a múlt század közepére-második felére jutottak oda, hogy visszaduzzasszák a Tiszát. Ettől azonban az Alföld nagy része öles léptekkel halad az elsivatagosodás felé. A kiegyenesített folyókon gyorsan lefutnak az árvizek, a belvizet hamar elvezetjük, közben egyre kevesebb a csapadék a klímaváltozás miatt. Új fogalmat is tanulhatunk: téli aszály. A bő négy évtizede létrehozott Debrecen-környéki víztározók az akkori ígéret szerint legfeljebb tíz évente ürültek volna ki, most örülhetünk, ha valaha még lesz még bennük víz. A már most is hivatalosan félsivatagos területnek számító Homokhátságon is sorra száradnak ki a tavak, volt olyan, aminek még a medre is kiégett, miután kigyulladt benne a nád. A kulcs a vízvisszatartás, ki a belvízelvezető csatornát torlaszolja el, ki otthagyná belvizet a mélyebben fekvő földeken, vagy visszalassítaná a folyókat, különben nézhetjük, ahogy az egykori szántókon homokdűnéket épít a szél. Videóriport a lassan sivataggá váló Alföldről.

Zhvg Ballai Vince - Ká Zoltán

Egészséges erdőkkel tompíthatjuk a klímaváltozás negatív hatásait

Nemcsak szénraktárak, de rekreációs és gazdasági, valamint védelmi funkciójuk is van az erdőknek: utóbbi révén tompítják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. Már amennyiben maguk is ellen tudnak állni a globális felmelegedés és az emberi tevékenység gyakran pusztító kettősének. Ehhez elengedhetetlen a jó immunrendszer, amihez sokféle erdei élőlényre, mindenféle fajta őshonos, vegyes korú fára és cserjére, holt- anya- és habitatfák jelenlétére is szükség van. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunkban Aszalós Rékával és Ódor Péterrel, az Ökológiai és Botanikai Intézet Ökológiai Kutatóközpontja erdőökológusaival beszélgettünk arról is, hogy ugyan a hazai erdők zöme elsődlegesen gazdasági célt szolgál, de örökerdőként kezelve sokkal többet is kihozhatunk belőlük mint épület- és tűzifát, pláne ha táji léptékben gondolkodunk.

Zhvg Ballai VInce - Csányi Nikolett

Hogyan építkezhetünk úgy, hogy házaink dacolni tudjanak a durvuló klímával? – videó

Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.

Zhvg Ballai Vince - Ká Zoltán

Káros szúnyogok és kullancsok az országban – így segíthetünk az inváziós fajok feltérképezésében – videó

Alapvetően természetes folyamat lenne, de az emberi tevékenység révén egyre gyorsabbá válik a nem őshonos, sokszor inváziósnak nevezett új fajok megjelenése. A gyakran egzotikus tájakról származó szúnyogok, kullancsok a globális felmelegedés eredményeként mind nagyobb eséllyel találnak megfelelő élőhelyet nálunk. Terjeszthetnek újfajta kórokozókat, ami egészségügyi problémákat eredményezhet, kiszoríthatnak őshonos fajokat, amivel az ökológiai egyensúlyt boríthatják fel, és persze gazdasági kárt is okozhatnak. Új sorozatunkban azt igyekszünk bemutatni, hogy mindennapjainkra milyen hatással van a klímaváltozás.