Megállapodhatnak végre a Parthenón-szobrok sorsáról a britek és a görögök
Régóta feszültség forrása Athén és London között az eredetileg a Parthenónt díszítő szobrok és domborművek, az úgynevezett Elgin-márványok státusa.
Régóta feszültség forrása Athén és London között az eredetileg a Parthenónt díszítő szobrok és domborművek, az úgynevezett Elgin-márványok státusa.
Már kétszáz éve húzódik egy eddig meddő vita a Görögországból a British Museumba került márványokkal kapcsolatban, de elképzelhető, hogy végre közelebb került a helyzet megoldása.
Görögország a Parthenonból származó, jelenleg a British Museumban található Elgin-márványok visszaszolgáltatását követeli, a brit kormányfő hajthatatlan. Károly király egy görög zászlós nyakkendővel üzenhetett neki.
Kőfaragó robot segítségével, tökéletes háromdimenziós másolatokkal igyekezne megoldani egy régi görög–brit vitát az oxfordi Digitális Régészeti Intézet (IDA).
Egyre több lopott műtárgy kerül vissza az Egyesült Államokból Európába és a Közel-Keletre, a nagy múzeumoktól is, amelyek jó hírük megőrzése miatt egyre inkább elengedik a bizonyíthatóan illegális forrásból származó tételeket. Az európai nagy gyűjteményeket is érdemes lenne átvilágítani, ám több múzeum is ragaszkodik az akár évszázada őrzött kincseihez.
Felbecsülhetetlen, pénzben nehezen kifejezhető művészi értékről van szó, amely ráadásul jelentős bevételt hoz London idegenforgalmának. Nézzük először a jól ismert tényeket, majd ismerkedjünk meg a londoni és athéni érvekkel, végül az ügy legújabb fejleményeivel.
Liam Neeson az Elgin-márványok ellopásával vádolta meg Nagy-Britanniát, a hollywoodi színész egy televíziós interjúban annak a véleményének adott hangot, hogy nincs semmi ok arra, hogy az athéni Akropolisz ókori márványai továbbra is a londoni British Museumban maradjanak.