Mintha mozdulna valami az Elgin-márványokért 200 éve zajló brit–görög állóháborúban
12 perc
2022.03.23. 15:30
Felbecsülhetetlen, pénzben nehezen kifejezhető művészi értékről van szó, amely ráadásul jelentős bevételt hoz London idegenforgalmának. Nézzük először a jól ismert tényeket, majd ismerkedjünk meg a londoni és athéni érvekkel, végül az ügy legújabb fejleményeivel.
A később róla elnevezett szobrokat egy angol diplomata, Lord Elgin vásárolta meg és szállíttatta Londonba, aki a kérdéses, 1801–1812 közötti időszak első részében a brit korona képviselője volt az akkoriban az Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartozó Athénban. A diplomata a mindmáig hangoztatott brit álláspont szerint minden szükséges engedéllyel rendelkezett a szobrok „begyűjtéséhez” és kiviteléhez az országból.
A súlyos remekművek viszontagságos tengeri úton, több év alatt érkeztek Londonba, eredetileg azzal a céllal, hogy Lord Elgin skóciai birtokát díszítsék. A márványok megszerzése és szállítása azonban olyan hatalmas összegeket emésztett fel, hogy a lord végül kénytelen volt megválni tőlük. A vevő pedig nem volt más, mint a brit állam, mely 35 ezer akkori fontot fizetett a szobrokért. Az összeg nagyságára való tekintettel az ügylet 1816-ban a parlament elé került, mely mindössze kétfős többséggel hagyta jóvá azt. Bár ez a szavazás nem arról szólt, hogy a szigetország jogszerű tulajdonosává válhat-e a márványoknak, hanem arról, hogy a kincstár kiadja-e értük ezt az akkortájt jelentősnek számító összeget, a szoros eredmény jól jelképezi az ügyben brit politikai körökben és a közvéleményben azóta is tapasztalható megosztottságot.