A polgármester nem árulta el, hogy ki kérte a községet a pénz visszafizetésére, de tudomása szerint a megye több települése is hasonlóan járt.
Az EU-s helyreállítási pénzek elköltését felügyelő civilekkel az állam tavasz óta alig konzultál. A jogállamisági eljárás miatt Magyarország nem kaphat utalásokat; a kormány szinte lemondott róluk.
A Tar Lőrinc pokoljárását bemutató kiállítás egy félmilliárdos turisztikai projekt része.
2014 és 2022 között az EU-tagállamok, illetve olyan harmadik országok, amelyek valamilyen támogatási programban vettek részt, összesen 14 milliárd euró értékben költöttek el szabálytalanul uniós pénzt. Az Európai Számvevőszék egy átfogó vizsgálatot végzett el, amelynek eredményeként megállapította, hogy ezek a pénzek sokszor csak jelentős késéssel, de az is előfordul, hogy egyáltalán nem kerülnek vissza a közös kasszába.
Bár a kormány bagatellizálja az uniós források gazdasági hatását, a tények ezt cáfolják. Az elmúlt évek gyötrelmeihez hozzájárult, hogy a magyar gazdaság nem tudta kihasználni a hatalmas esélyt.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében összesen mintegy 910 milliárd forint EU-forrás meghirdetése várható a következő hónapokban, amelyből két pályázati keretösszeget már jövő héten közzétesz a kormány.
Kocsis Máté durva nácizással sietett Orbán Viktor védelmére, aki szerint a „liberális EP-képviselők ismét megtámadták Magyarországot”. Pedig jól jönne az az EU-pénz, hiszen szakértők szerint a kormányzati célnál jóval nagyobb hiány és kisebb növekedés várható. Vannak persze fontosabb dolgok is, mint számokkal bíbelődni, különösen, ha a főnök annyira meg akarja szerezni a repülőteret, hogy szavazatelsőbbségi és egyéb különleges jogokról is lemond a befektetők javára. Közben a nemzetközi helyzet is fokozódik, immár Pakisztán lövi Iránt. Ha pedig elegünk van az egészből, melegebb éghajlatra is elutazhatunk. De hova és mennyiért? Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Kamattámogatott hitelekre és foglalkoztatásjavításra mehet az uniós források nagy része. A programok jövőre pörögnek fel, hogy a 2026-os választásokra beérjenek a gyümölcsök.
Az EU megnyitotta a pénzcsapot, mert úgy értékelte, hogy a magyar kormány teljesítette a tőle megkövetelt igazságügyi reformot.
Az ukránokkal való bővítés mindenképpen rengeteg pénzbe kerülne, ennek lehetséges terhét becsülte 186 milliárd euróra az az uniós dokumentum, mely még októberben szivárgott ki, és amit most megint előrángattak a kormánypárti beszélő fejek. Létezik viszont egy másik tanulmány is, ami ennél több mint 50 milliárddal kevesebb pluszkiadással számol, és mely szerint teljesen alaptalan híresztelés, hogy Ukrajna befogadása a nettó kedvezményezettek többségéből nettó befizetőt csinálna. És a második tanulmány szerint még a mezőgazdasági pénzeknél sem jönne el a világvége.
A miniszter optimista – aligha függetlenül attól, hogy a kormányzat már nyíltan elismeri: Orbán Viktor hajlandó elállni az ukrajnai támogatás vétójától, ha az EU feloldja a befagyasztott magyar pénzeket.
Emberemlékezet óta nem javult egyik esztendőről a másikra olyan mértékben a külkereskedelmi mérleg Magyarországon, mint 2022-ről az idei évre. Ez ellensúlyozta a fogyasztás és a beruházások súlyos visszaesését.