A másfél fokos átlagos melegedési mértéket kellene tartanunk a század végéig, ha el akarjuk kerülni a klímaváltozás legdurvább hatásait. Már egy éve folyamatosan nem sikerül.
Aki tudja, annak vélhetően hamar rossz kedve lesz.
Rekordmennyiségű szén-dioxid-kibocsátást okoztak az idei erdőtüzek az északi féltekén – számolt be róla az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálatának (CAMS) csütörtökön kiadott előzetes jelentése.
Az idei júliust hőhullámok és erdőtüzek jellemezték világszerte, 0,33 Celsius-fokkal lett melegebb, mint az eddig mért legmelegebb hónap, 2019 júliusa.
Novemberben Európa nagy részén átlag feletti hőmérséklet volt tapasztalható.
Az antarktiszi jégtakaró idén júliusban, a déli félteke telén csak egy átlag 15,3 millió négyzetkilométeres területen fagyott vissza.
Az egészségre nézve veszélyesen magasak az ózonértékek Északnyugat-Európában a kontinensen végigvonuló hőhullám miatt – figyelmeztet az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgáltatása (CAMS).
Ilyen meleg még nem volt az EU Copernicus klímaváltozási szolgálata szerint, amióta csak mérik a hőmérsékletet a kontinensen.
Lesújtó adatokat tett közzé az Európai Unió Copernicus klímaváltozási szolgálata.
Nem mindegy, hogy mínusz 78 fok felett vagy alatt van a hőmérséklet a sarkkörön.
Az EU légkörfigyelő szolgálata szerint az adatokért egyértelműen az emberi károsanyag-kibocsátás a felelős.
Az elmúlt öt évben mérték a három legforróbb júliust a világban – közölte az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata (C3S), amelynek friss adatai szerint világszerte a harmadik legmelegebb július volt az idei.