„Antifasisztaként kriminalizáltak az Orbán-rezsim alatt” – Ilaria Salis olasz szélsőbaloldali EP-képviselő és társai emelték fel hangjukat a magyar igazságszolgáltatással szemben az Európai Parlamentben.
A 32 éves Rexhino Abazajt november 12-én állították elő Magyarországon kiadott elfogatóparancs alapján.
A kitörés túrára igyekvőket megállítják és igazoltatják, az antifasisztákat pedig kutyás és kamerás rendőrök, meg egy drón figyelte.
Elvárják “az eseményhez méltó bajtársias magatartást”.
A támadásokat alaposan megtervezett, begyakorolt forgatókönyv szerint hajtották végre.
D. Krisztinát azzal gyanúsítják, hogy részt vett a „becsület napját” megelőző antifasiszta támadásokban, ügyvédje szerint azonban szinte nem létező bizonyítékok alapján történt a gyanúsítás.
Név, arc, munkahely – mindent kirakott egy Facebook-oldal öt olyan emberről, akikről úgy gondolták, antifasiszta tüntetésen vettek részt. Ezzel pedig azt a látszatot keltették, mintha ennek az öt embernek köze lenne a becsület napja körüli erőszakos antifasiszta támadásokhoz.
Az akciókat a szász tartományi rendőrség egységei, a drezdai ügyészi hivatal utasítására hajtották végre.
Kocsis Máté a szélsőbaloldali erőszakkal szemben sürgetett szigorítást, a szélsőjobboldalról nem ejtett szót.
Hogyan jutottunk oda, hogy a kitörés napja nem egy elenyésző politikai kisebbség félresöpörhető (esetleg betiltott) megemlékezése, hanem egy olyan éves jelenség, amely most már militáns résztvevők mellett militáns ellentüntetőket is vonz külföldről? A magyarországi radikalizmus hosszú utat tett meg az elmúlt két évtizedben, a meghatározó arcai mégis ugyanazok maradtak: Toroczkai László, és akárhogy is nézzük, Orbán Viktor. Rövid történeti összefoglaló arról, hogyan kerültek a politikai szélsőségek fősodorba Magyarországon, vendégünk Hunyadi Bulcsú, a Political Capital munkatársa.
Az ügyészség mind a négy elkövető letartóztatását kezdeményezte, a bíróság hármat hagyott jóvá.
Összesen több mint háromszáz embert igazoltattak.