Egyénileg is tudunk tenni a klímaváltozás ellen, de az államot is tettekre kell sarkallni, és közösen kialakítani olyan kereteket, amik révén a környezettudatos választás lesz a legolcsóbb és a leglogikusabb – mondja Bart István klímapolitikai szakértő a fenntarthatósággal foglalkozó TEDx-videósorozatunk záró epizódjában..
Júliusra halasztotta az Európai Bizottság annak bemutatását, hogyan kellene az EU-nak elérni 2030-ig 55 százalékos kibocsátáscsökkentést, majd a karbonsemlegességet 2050-re. A tervekről várhatóan évekig tartó viták következnek a Bizottság, a tagállamok és az Európai Parlament között. Az egyik legfontosabb lépés a 2005 óta működő, uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformja, és ezzel szoros összefüggésben a karbonvámok bevezetése. Az ETS lényege, hogy CO2-kvóták vásárlására kötelezi a kibocsátókat (Magyarországon jelenleg több mint 170 ipari létesítményt), ezzel ösztönözve az alacsonyabb kibocsátásra való átállást vagy akár a bezárást. A megújítandó rendszer várhatóan több céget érintene és nagyobb költséget jelentene a kibocsátóknak, így könnyen előfordulhat, hogy egyes termékek áremelkedését hozza, de Magyarország jól is járhat a szabályozással.
Sajnos nem újdonság, hogy Magyarország klímatörvénye édeskevés.
75. születésnapját a múlt héten elhunyt Bart István már nem érte meg, régi-új könyvheti könyvének megjelenését még igen. Az Erzsébetvárosi történetek alcímű kötet a sok műfajú, sokágú szerző életművének szerves része.
Nem lesz olyan gép, amely kihalásra ítéli a fordítókat – véli Bart István, akinek többek között Bret Easton Ellis, Philip Roth vagy Agatha Christie magyarítását köszönhetjük.
Amennyiben Brüsszel jóváhagyja a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) kormány által indítványozott módosítását, hárommillió korszerűtlen, energiapazarló magyarországi otthon felújítása beláthatatlan időre elhalasztódik. Egy tavaly decemberi felmérés azt mutatta, hogy a lakosság 94 százaléka tartja indokoltnak az otthon-energetikás pályázati, korszerűsítési támogatásokat.
Több mint 130 állam- és kormányfő lesz jelen holnap, április 22-én az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás pénteki ünnepélyes aláírásán New Yorkban. A tavaly decemberben született ENSZ-megállapodás új lendületet ad a modern civilizációt már mindennap fenyegető éghajlatváltozás elleni harcnak. Magyarországot várhatóan Áder elnök képviseli majd, Orbán Viktor pedig nem lesz ott, ahogy a párizsi klímacsúcsot is kihagyta. A klímaváltozás ügye láthatóan nem szerepel a magyar kormány prioritásai között: már öt éve csak ígérgetik a megújulók új támogatási rendszerét, és az energetikai lakásfelújításokra is évről évre csak aprópénz jut.
Minden elektromos vezérlésű kazán után fizetni kell az egyszeri adót, de azt kilóra számítva vetik ki, és semmi köze ahhoz, hogy a készülék takarékos-e, mennyire újrahasznosítható alkatrészekből áll, vagy hogy van-e Környezetbarát Termék minősítése. A piaci árakat 3-5 százalékkal emeli, miközben a kevésbé hatékony és a környezetet jobban terhelő fűtőberendezések után nem kell fizetni semmit. Ki érti ezt?
Az energiahatékonyság növelése a legnagyobb magyar rezsicsökkentési potenciál – 2015-től azonban már más szabályok szerint lehet ablakot, kazánt cserélni, és szigetelni is.
Nagyságrendekkel nőnek az energiahatékonyságra jutó uniós források 2015-től, és kifejezetten energiahatékonysági célú hitelek dömpingjére is lehet számítani. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) éves szakmai konferenciáján beszéltek erről az EU, illetve a magyar kormányszervek képviselői. Meg arról, hogy az elkövetkező években mindennek köszönhetően sok minden alaposan megváltozhat.
Az EU Bizottság országspecifikus ajánlása szerint hazánknak komoly lépéseket kell tenni az energiahatékonyság javítására. Az ajánlásokkal ellentétes célokra eztán nincs uniós forrás.