Hány embert érint ma a demencia és az Alzheimer-kór Magyarországon? Mikor és miért nő a betegség kockázata? Az életmód vagy a genetika felelős a kialakulásáért? Miért védőfaktor a magas iskolai végzettség, és miért veszélyes a halláskárosodás, a magas vérnyomás vagy az elhízás? A HVG egészségpodcastjának legújabb adásában ennek jártunk utána.
A Liverpooli Egyetem tudósai szerint a talin nevű fehérje miatt szaporodhat el az a fehérje az agyban, ami miatt megindulhat a memóriavesztés például az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél.
Kanadai és amerikai kutatók olyan rendszert fejlesztettek, ami a szem mozgását figyelve jelzi, ha az adott személy Alzheimer-kóros lehet. Mindehhez néhány érzékeny mikrofonra van szükség.
A vizsgálatok harmadik fázisában nem teljesített jobban a placebónál a Cassava Sciences kísérleti gyógyszere, aminek a fejlesztése már eddig is botrányoktól volt hangos.
Az eddig felemás eredménnyel célzott béta-amiloid és tau-fehérjék helyett egy enzimet kezdett el vizsgálni egy olasz kutatócsoport, az eredmények pedig ígéretesek az Alzheimer-kór elleni küzdelem számára.
Amerikai kutatók 27 éven át vizsgálták, miként változik a kísérletbe bevont önkéntesek agyának felépítése. A szakemberek meglepő összefüggést találtak a cukorbetegség és az Alzheimer-kór kialakulása között is.
Ha a demenciát sikerül korán felismerni, értékes éveket nyerhetnek a betegek. Ezta reményt adja most meg egy újonnan kifejlesztett lézeres vizsgálat.
Az Oxfordi Egyetem kutatói szerint a halláskárosodás jelezheti a demencia kialakulásának magasabb kockázatát, ezért nem érdemes annyival elintézni a hallásproblémát, hogy ez a természetes öregedés velejárója.
Amerikai kutatók több mint 2,4 millió ember betegadatait vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy a kognitív hanyatlásnak előjele lehet, ha valaki elesik.
Az Alzheimer-kór kialakulásában is szerepe lehet az éjszakai világosság miatti fényszennyezésnek, mutat rá egy friss tanulmány.
Különösen a 65 év alattiak vannak veszélyben.