A kádári hatalmi elit és a társadalom viszonyára világít rá az 56-os intézet új évkönyve
Minden tudományellenes hatalmi ármányt túlélve ismét megjelent az igazi 1956-os Intézet évkönyve, sorrendben immár a 26.
Minden tudományellenes hatalmi ármányt túlélve ismét megjelent az igazi 1956-os Intézet évkönyve, sorrendben immár a 26.
„A diktatúra banalitása – Marinovich Endre és az állambiztonság” címmel tett közzé tanulmányt Ungváry. Marinovich szerint az a legnagyobb baj az írással, hogy a felületes olvasó számára egy besúgó képe rajzolódik ki belőle.
A diktatúra banalitása - Marinovich Endre és az állambiztonság – címmel tette közzé az Átlátszó hírportál Ungváry Krisztián tanulmányát arról, miként működött együtt a kommunista állambiztonsággal a Veritas mostani főigazgató-helyettese, Marinovich Endre. „Több oka van annak, hogy a munkaviszonyomat a Veritasnál nem láttam fenntarthatónak, a lényeget azonban leginkább ez a tanulmány tartalmazza”- írta a történész nem sokkal az után, hogy a tanulmány felkerült az átlátszó oldalára.
Ki akarta próbálni, tényleg az elmúlt másfél évszázad hiteles, torzításmentes feldolgozása folyik-e az Intézetben.
"Respect – mindenért." A színész-rendező párhuzamot lát a Nemzeti Színházban járt kálváriája és az 56-os Intézet történetének mostani fordulata között.
Az 1956-os Intézet Oral History Archívumának (OHA) alapítói, interjúkészítői, interjúalanyai és azok jogutódjai az ellen tiltakoznak, hogy az intézetet beolvasztanák a Veritas Intézetbe.
Rainer M. János levelében azt írta, ha valaki úgy érzi, a Veritas Intézetnél nem lesz jó helyen az interjúja, megteheti, hogy letiltja a hozzáférést.
Kőszeg nem ért egyet azzal, hogy az interjúja a Veritashoz kerüljön, mert szerinte nem tisztességesen használnák fel.
Ami a Bibó-kollégiumban kezdődött, az a nyilasok körében ér véget.
Nekünk, magyar értelmiségiek számára a CEU melletti kiállás többről is szól: az ország Európához való tartozásáról, valamint általában a hazai oktatás, kutatás szabadságáról és minőségéről. Vélemény.
A Kúria csütörtöki döntése szerint újrakezdődik másodfokon az a magánvádas büntetőper, amelyet Bereczki Vilmos volt kisgazda politikus indított Rainer M. János történész, az 56-os intézet vezetője ellen azért, mert az intézet honlapján hálózati személyként tüntették fel.
Bárándy György, Droppa György, Kurucz János, Nógrádi György, Olajos Csaba, Spánn Gábor, Tőke Péter, Vörös Vince. Valamennyien az állambiztonsági szolgálatnak dolgoztak. Az 1956-os Intézet internetes oldalán nyilvánosságra hozta a titkos hálózta tagjait, 181 fedőnévből 110-et azonosított. Feladatuk volt a rend biztosítása Nagy Imre temetésén.