Autó HVG 2024. december. 16. 20:20

Készen állt a bemutatóra a BMW új szuperautója, de törölték és jött helyette a batár BMW XM

Jó döntés volt?

A BMW 2019-ben mutatta be a Vision M Next prototípust, amely az i8 utódjának szánt hibrid sportautó koncepciója volt. A belső kódnéven i16 néven futó modell a legendás M1 szellemi örököseként készült, és a BMW M divíziójának egy új korszakát hivatott elindítani. A projekt végül máshogy alakult, mesélte el az autóipari videósnak Joe Achillesnek egy interjúban Steve Saxty, aki a BMW történetével foglalkozik.

Budapesten is járt a megrongált BMW, ami Andy Warholhoz kötődik

A felbecsülhetetlen értékű M1-est liszttel és festékekkel támadták meg. A BMW-nek több mint 40 éve indult az a programja, amelyben híres kortárs művészek adnak egyedi megjelenést a versenyautóiknak.

A Vision M Next tervezése során a gyártó a CFRP monocoque alvázra alapozta a konstrukciót, amely az i8 modellből származott, és egy plug-in hibrid hajtáslánccal szerelte fel. Az 600 lóerős teljesítménynek köszönhetően a sportautó kevesebb mint 3 másodperc alatt gyorsult volna 0-ról 100 km/h-ra, és 300 km/h végsebességet ért volna el. Tisztán elektromos üzemmódban akár 100 kilométeres hatótávot is kínált volna.

BMW Vision M Next Concept
BMW

Annak ellenére, hogy a projekt az i16 fejlesztésének végső szakaszában járt – a modell közel 95%-ban kész volt –, a BMW 2022-ben mégis úgy döntött, hogy leállítja a gyártásba vezetést. Az M Next helyett a vállalat az XM modellt dobta piacra, amely a hagyományos sportautó koncepció helyett egy nagy teljesítményű, luxus SUV formájában valósult meg. Ez a lépés megosztotta a rajongókat, mivel az XM teljesen más irányt képvisel, mint amit a Vision M Next és az i16 ígért.

Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 16. 19:30

Rendszerváltás 35 – Belarusz, az ország, amely alól kidőlt a Szovjetunió

A totális szovjetorosz elnyomás sikerrel járt a nemzeti kultúra felszámolására indított hadjáratával, a gazdasági mutatók jók voltak, így az általános életszínvonal is szovjet viszonylatban magasnak volt tekinthető és ebből kifolyólag egészen a ’80-as évek második feléig Belarusz lakosságának nagy része semmiféle komoly változásra nem vágyott. Aztán jött Csernobil és utána egymást követően potyogtak ki a szó szoros értelmében vett csontvázak a szovjet múlt rég eltemetett szekrényéből. Ám még ezek sem ingatták meg a tagköztársaság népének bizalmát a szovjet keretrendszerben, és ha nem omlik össze a Szovjetunió, Belarusz talán még ma is önként és dalolva lenne a része. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzővel, a posztszovjet térség szakértőjével beszélgettünk.