Autó HVG 2024. október. 07. 07:21

Legerősebb, leggyorsabb, legdurvább: itt az 1275 lóerős V8-as új McLaren hiperautó

A szuperkönnyű és spéci aerodinamikai csomagos McLaren W1-nek csak a hátsó kerekei hajtottak, mégis alig 5,8 másodperc alatt pattan fel 0-ról 200 km/h-ra.

A McLaren az 1993-ban debütált legendás F1, illetve a 20 évvel később napvilágot látott szintén ikonikus P1 utódjaként mutatta be vadonatúj hipersportkocsiját, a W1-et.

McLaren F1, P1 és W1
McLaren

A kategóriájában új rekordnak számító, 911 lóerő/tonnás értéket virító újdonság mindössze 1399 kilogrammot nyom a mérlegen, a felfüggesztése gombnyomásra 17-37 milliméterrel leengedhető, aktív hátsó légterelője pedig adott esetben 300 milliméterrel kitolódhat hátrafelé.

A valaha készült legerősebb közúti McLarenként jegyzett újdonság “szíve” egy vadonatúj 4 literes biturbó V8-as benzinmotor, mely 9200-ig elforgatható főtengelyű erőforrás 928 lóerős teljesítményű, literteljesítménye pedig eléri a 233 lóerőt.

McLaren W1
McLaren
McLaren W1
McLaren

Ehhez hozzájön még a szuperkönnyű hibrid technika, melynek villanymotorja 347 lóerőt ad le. A végeredmény nem kevesebb, mint 1275 lóerő és 1340 Nm, ami új rekord a McLaren háza táján.

A 0-ról 100-ra 2,7 másodperc, 0-ról 200-ra 5,8 másodperc, 0-ról 300-ra pedig 12,7 másodperc alatt katapultáló W1 elektronikusan korlátozott végsebessége 350 km/h.

McLaren W1
McLaren
McLaren W1
McLaren

A nyolcfokozatú automata váltós, hátsókerék-hajtású hiperautó a gyártó tesztpályáján 3 másodperccel gyorsabb az e tekintetben etalon kategóriás McLaren Sennánál.

Az akkumulátor mindössze 1,384 kWh kapacitású, ami 2 kilométeres elektromos hatótávot tesz lehetővé.

A 280 km/h-nál 1 tonnás leszorítóerőt produkáló, 29 méteres 100–0 km/h féktávú McLaren W1 2 millió fontba (900 millió forint) kerül, és a bejelentés időpontjáig mind a 399 legyártandó példány jó előre gazdára talált.

McLaren W1
McLaren
McLaren W1
McLaren
McLaren W1
McLaren
McLaren W1
McLaren
McLaren W1
McLaren
Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.