Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egyes gyártók már hosszú évtizedek óta kísérleteznek olyan személyautókkal, melyek kipufogócsövén csak víz csepeg ki. Ilyen például a Mercedes, illetve a BMW.
Mostanság egyre többet hallani olyan személyautókról és buszokról, melyek hidrogénnel üzemelő belső égésű motorral, illetve hidrogénből elektromos energiát előállító üzemanyagcellával működnek. Viszont kevesen tudják, hogy ezen járművek fejlesztése nem éppen tegnap kezdődött.
A Mercedesnél például 1984 októbere és 1988 márciusa között több mint 750 ezer közúti tesztkilométert tettek meg olyan W124-esekkel, melyek első blikkre teljesen hétköznapinak tűnnek.
A stuttgarti gyártó 1984 ősze és 1997 közepe között gyártotta az 1993-as frissítést követően már E-osztály néven forgalmazott típust, melynek 230 E példányait alakították át hidrogénüzemre.
A 2,3 literes 4 hengeres szívó benzinmotor alaphelyzetben 136 lóerős teljesítményű és 205 Nm nyomatékú, hidrogén esetén viszont szerényebb képességű.
A tesztek végül azzal zárultak, hogy bár a hidrogénes E-Klasse teljesen élhető a hétköznapokban, gyengébb, mint normál benzines társa, rövidebb a hatótávja és lassabban tankolható a nagynyomású hidrogénnel.
A Mercedes később üzemanyagcellás hidrogénautókat is fejlesztett, mely hidrogénnel percek alatt feltölthető villanymotoros modellek a kisszériás sorozatgyártásig is eljutottak, de a vállalat 2020-ban végül a magas költségek miatt leállt az ilyen jellegű személyautók fejlesztésével.
A nagy rivális BMW 2000 májusában rukkolt elő a világ első sorozatgyártású hidrogénautójával, a 12 hengeres motorral szerelt 750hL-val.
Ez a 204 lóerős luxusautó 9,6 másodperc alatt gyorsul fel 0-ról 100-ra, 226 km/h végsebességű és 350 kilométeres hatótávú.
Az 1994 és 2001 között gyártott E38-as modell normál benzines 750iL kivitelének 5,4 literes V12-es benzinmotorja 326 lóerős teljesítményű, ami 6,8 másodperc 0-100-as szintidőhőz, illetve 250 km/h végsebességhez elegendő.
A BMW a Toyota segítségével mind a mai napig komoly hidrogénes fejlesztéseket folytat, a bajor gyártó legutóbb az X5-ös divatterepjáróból készített üzemanyagcellás verziót.
Az említett német gyártókhoz hasonlóan a Honda, a Hyundai és a Toyota is gyárt hidrogénautókat, melyek addig sajnos elég drágák, amíg nem készül belőlük komolyabb mennyiség. Ezenkívül jelentős hátráltató tényező, hogy egyelőre kevés helyen lehet hidrogént tankolni, Magyarországon konkrétan egyetlen nem nyilvános helyen.
A közelmúltban Pakson volt szerencsénk kipróbálni a Toyota hipermodern hidrogénbuszát, mely számos előnnyel és persze néhány hátránnyal is rendelkezik a hasonló kategóriás villanybuszokhoz képest.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
