Nagy sikerrel büszkélkedik az államtitkár a vármegye- és országbérletek kapcsán, és a MÁV korábbi bérleteladási számaival összehasonlítva tényleg erősnek tűnik az indulás.
Már több mint százezret vásároltak a május elsejétől használható vármegye- és országbérletből – közölte Csepreghy Nándor államtitkár az MTI-vel.
Azt persze csak ennyiből nem lehetne megmondani, hogy soknak vagy kevésnek számít-e – Csepreghy természetesen „egyértelmű sikerről” beszélt –, de amikor az új bérletek bevezetését tervezték, a MÁV elküldte nekünk az adatokat a korábbi bérletvásárlásokról, így máris van mivel összehasonlítani a több, mint százezres számot.
Politikai terméknek jó a vármegyebérlet, de fogja valaki használni?
A mostani vasúti bérletesek kevesebb, mint negyede utazik a saját megyéjén kívülre, vagyis a döntő többségnek jó lesz az új megyei bérlet. Elkértük a MÁV-tól az összesítést, hol használják a legtöbben a bérletet, és azt is megnéztük, milyen hátulütői lehetnek az új kedvezményrendszernek.
2022-ben éves szinten 962 ezer bérletet adtak el, ami 12-vel leosztva 80 ezer, de valójában 80 ezernél több rendszeres bérletvásárló van, nyáron mindig kevesebb bérletet vesznek. Ezek közül 744 ezret egy megyén belüli utazásra vettek igénybe. Vagyis a százezernél is több új fajta bérlet vásárlása átlagon felülinek számít valóban.
A megyén kívüli utazásoknál az árazás úgy jön ki, hogy a 30 kilométeresnél hosszabb útra szóló bérletet érdemes az országbérletre lecserélni, aki ennél rövidebb távon ingázik, annak érdemes a hagyományos, kilométeralapú bérletet választania. Az új fajta bérlet legnagyobb hátulütője az utasok számára az, hogy helyjegyes vonaton nem lehet igénybe venni akkor sem, ha az árkülönbözetet kifizetik. Ennél nagyobb problémákat okozhat azért az, hogy a közlekedési cégek így jelentős bevételtől esnek el, és hogy hiába nőne meg a forgalom, attól nem lesz több mozdonyvezető, kalauz vagy vonat.