Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Falitöltő, gyorstöltő, villámtöltő – nagyjából mindenki hallott róluk, akit kicsit is érdekel az elektromos autózás. Mindez csak a jéghegy csúcsa, ha valójában arra vagyunk kíváncsiak, mivel is néz szembe, aki villanyautózással barátkozik. Az kétségtelen, hogy itt nem csak egy egyszerű "benzin vagy dízel?" kérdést kell eldöntetni. Összeszedtük, nagyjából milyen előnyei és hátrányai vannak az egyes töltési módozatoknak.
Hivatalos statisztika híján iparági becslésekre lehet hagyatkozni: Magyarországon pillanatnyilag 1500-1800 nyilvános e-töltőállomás lehet. Azaz nagyjából 10 ezer lakosra jut 1,5 nyilvános töltő az országban, ami egyáltalán nem számít rossz aránynak Európában – 16. helyen vagyunk. Ez olvasható ki a nemrégiben megjelent „EV Readiness” index nevű jelentésből, amely nagyjából alkalmas arra, hogy bemutassa, mennyire felkészült egy ország a villanyautózásra. Az elemzők elég alaposan körbejárják az üzemeltetéshez szükséges infrastruktúra nemzetközi fejlettségének témáját, de természetesen a tényleges tapasztalatok összegyűjtéséhez ez már kevés.
És ön mennyire felkészült?
A töltési lehetőségekről ma már sokaknak van némi tudása, esetleg tapasztalata, mégis érdemes néhány dolgot tisztázni. Azt az uniós szabályozók is érzik, hogy az elektromos autók töltésénél a legalapvetőbb kérdéseket – melyik csatlakozót és melyik kábelt, hogyan kell használni – szükséges valamennyire „bolondbiztossá” tenni, ezért az oszlopokon és a kocsikon is egyértelműbb jelöléseket kell feltüntetni március óta. (A jó szándék megvalósításának milyenségéről már lehet vitatkozni.)
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az otthoni töltés a leggyakoribb minden országban, nálunk jellemzően 90-95 százalékos ennek aránya. Ennek a legfontosabb oka, hogy a jelenlegi bruttó 37,5 forintos kWh-nkénti árával európai viszonylatban kifejezetten olcsó a magyar háztartási áram. A napi rutinba is jól beilleszthető az otthoni töltés, és valójában a sebessége sem létkérdés, mert 8-10 órányi töltés nem jelent gondot az otthon eltöltött – jellemzően jóval több – idő alatt.
Ugyanakkor a rendszeres konnektorról töltés nem célszerű, és hát a vezetékek sem erre lettek méretezve. Ezt figyelembe véve jön a képbe egy falitöltő (wallbox) telepítése. Ezek 7,3–11 kW-os teljesítménnyel képesek tölteni a fixen bekötött készülékről, dedikálva töltéshez, csak csatlakoztatni kell az autót.
Egy ilyen beruházást előbb-utóbb minden elektromos autósnak érdemes meglépnie a kényelem és a hatékonyság érdekében.
Manapság nagyjából 500 ezer forintból úszható meg a telepítés, de jó hír, hogy a pénz nem egészen száll el: egy kiépített falitöltőre ma már az ingatlan értékét növelő beruházásként is tekinthetünk. Ilyen berendezés használatával már nemcsak a legkényelmesebb, hanem az egyik leghatékonyabb töltési mód is lehet az otthon töltés.
Kik azok a CPO-k?
De azért egyre fontosabbak a közterületi, publikus töltők is. Ezek az úgynevezett Charge-Point-Operatorok (CPO-k) által üzemeltetett oszlopok a legelterjedtebbek nálunk is, amelyek 40 kW-os teljesítményig jelzett váltóáramú készülékek, a leginkább elterjedt Type 2-es csatlakozóval. Ezekhez általában az autó saját kábelét kell használni.
Itt a töltési sebességet leginkább az határozza meg, hogy milyen töltési teljesítményt képes felvenni a kocsi. Hiába is van három fázis ugyanis az oszlopon, ha a jármű csak egyet tud használni.
A váltóáramú AC-töltő átlagosan 22 kW-os teljesítményével mintegy 50 kilométernyi áramot fogunk nyerni egy óra alatt.
Az közületi töltők másik csoportja a villámtöltő, amely jellemzően egyenáramot biztosít, és mára már igen jelentős, akár 350 kW-os teljesítménnyel is képes rá. Ezen a téren az úgynevezett CCS töltőcsatlakozó vált a leginkább használatossá, főleg az európai gyártók miatt. (A kihelyezett oszlopokon igyekeznek jellemzően legalább két szabványos töltőfajtát biztosítani.) Egy 50 kW-os töltőről egy átlagos autó manapság óránként 300 kilométerre elegendő áramhoz juthat, míg egy igazán gyors, 150 kW-os töltés révén akár 500 kilométeres hatótáv is nyerhető ugyanennyi idő alatt.
A töltési infrastruktúra kiépülésével párhuzamosan természetesen az egyes piaci szolgáltatók saját rendszereivel, mobilos alkalmazásaival is érdemes barátságot kötni, ha valaki tisztán elektromos vagy plug-in autót használ. Itt a kritikus pont, hogy a rendszerek kicsit eltérnek egymástól – jelenleg legalább 4-5 féle appot érdemes telefonján tartania annak, aki komolyan villanyautózik.
Mobiliti, eCharge+, Plugee, PlugShare – a négy muskétás
A magyarországi alkalmazások közül az NKM Mobiliti / MVM Töltőpont applikáció (iOS, Android) megkerülhetetlen, az állami energiaszolgáltató rendelkezik a legtöbb töltővel, melyek használatához mindenképp szükség van az appra. (Bankkártyás regisztráció után terhelik a bankszámlánkat, és havonta számlázzák a töltéseket.) Hasonló az ELMÜ-ÉMÁSZ alkalmazása az eCharge+ amely a 22 kW-os AC töltők használatához használható, illetve a Mol Plugee is, amely a névadó cég alkalmazása. Természetesen a Mol-kutaknál töltési egységeket is lehet vásárolni, ha valaki csak alkalomszerűen megy oda.
Az egyes piaci szolgáltatók persze a legkülönbözőbb árazási stratégiákat alkalmazzák. A felvett energia mennyiségétől (Ft/kWh), a töltőtípustól (AC/DC), valamint kisebb részben a töltés időtartamától (forint/perc) függően találhatók árazások.
Komoly változás, hogy egy ideje külföldön is használhatók a honi appok, erre szolgálnak a töltési roamingszolgáltatások. A Mobiliti ügyfelei például Európában 2020 októbere óta nagyjából 100 ezer töltőpontot használhatnak így. Az ilyesmi legnagyobb előnye, hogy az elszámolási rendszer ugyanaz, nem kell bajlódni vele.
A mobilappok térnyerésével együtt létezik és fontos is, hogy ügyfélkulccsal (token, RFID) applikáció nélkül is indítható töltés a legtöbb oszlopon. Ebben az esetben lényegében
egy kulcstartót kell igényelni a szolgáltatótól, melynek megfelelő ponthoz érintésével lehet indítani és megállítani a töltési folyamatot.
A töltési piac másik fontos csapásirányát az autópályák mentén telepített gyorstöltők jelentik. Ilyeneket kínál az Inonity, egy nagy nemzetközi kezdeményezés, amely kifejezetten a nagysebességű töltések szolgáltatást nyújtja nálunk egyelőre az M1-es, M7-es autópályák mentén kiválasztott négy helyszínnel.
Itt alapvetően prémiumáron kínálják az áramot, de ha valaki gyorsan akar eljutni elektromos autóval nagy távolságokra, akkor ezek megkerülhetetlenek. Kedvezményt az kap, aki a konzorciumhoz tartozó valamely autómárkát használja: az ilyen autós egyedi kedvezmények sokkal olcsóbban veheti az áramot, mint a rendszeren kívüliek. A legnagyobb európai márkák – Audi, BMW, Volkswagen – benne vannak a társulásban.
Kivételt jelent szinte minden rendszer alól a Tesla, amely a saját hálózatában a Superchargeren keresztül oldja meg ügyfelei kiszolgálását, jelenleg nálunk hét ilyen egység van szerte az országban Győrtől Szegedig.
Összességében kétségtelen, hogy aki elektromos autó vásárlására adja a fejét, annak tudatosan kell majd felépítenie a mindennapi használatot is. Ebben egyre több applikáció és okoseszköz áll rendelkezésére, Amerikában már a Google Térkép is úgy számol útvonalat az elektromos autónak, hogy hol és milyen teljesítményű töltőnél, mennyi időt kell majd eltölteni az optimálisan megtervezett útvonalhoz. A szolgáltatók részéről pedig megjelentek már azok a lehetőségek is, hogy aki nem tudja otthon tölteni a kocsiját, az hogyan kaphat például kedvezőbb éjszakai díjat egy publikus egységen.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
