Autó hvg.hu 2020. május. 19. 06:41

Időutazás: szuperritka BMW-t fotóztak 1936-ban Solymáron

A kevesebb mint 200 példányban készült roadster megkímélt példányai ma akár 70 millió forintnál is többet érhetnek.

A Fortepanra felkerült néhány fekete-fehér fénykép, melyet 1936-ban Solymáron készítettek. A felvételek hátterében a Kevély-hegycsoport, az előterében pedig egy néhány hölgy által ékesített, nyitható tetejű korabeli sportkocsi látható.
Fortepan / Szöllősy Kálmán

Az autó nem más, mint egy BMW 319/1, mely roadsterből 1934 vége és 1936 júliusa között mindössze 178 példány hagyta el az eisenachi gyártósort. Ez volt a bajor gyártó első igazi sportkocsija, melyet autóversenyeken is bevetettek.

Fortepan / Szöllősy Kálmán

A 3,8 méter hosszú, 1,44 méter széles, 1,35 méter magas, illetve 2,4 méteres tengelytávolságú roadster mindössze 780 kilogrammot nyom a mérlegen. A motorháztető alatt egy 1,9 literes soros 6 hengeres benzinmotor található, melynek 55 lóerős teljesítménye, illetve 98 Nm-es nyomatéka egy négyfokozatú kézi váltón keresztül érkezik meg a hátsó kerekekre.

Fortepan / Szöllősy Kálmán

A megkímélt állapotú BMW 319/1-esek a közelmúltban 60-75 millió forintos összegek ellenében cseréltek gazdát.

Fortepan / Szöllősy Kálmán

A 130 km/h végsebességű kétszemélyes sportkocsi ára a 30-as években 5 800 birodalmi márka volt, vagyis 1 650 márkával többet kértek érte, mint a kétajtós 319-es limuzinért.

Fortepan / Szöllősy Kálmán

A kicsi és könnyű roadster a német és brit versenyeken is jól szerepelt. Ernst von Delius a Nürburgring Nordschleifén 1 óra 7 perc alatt teljesített vele öt kört, miközben az átlagsebessége meghaladta a 101 km/h-t. A típus utódja az 1937-től gyártott BMW 328 lett, mely az elődjénél is nagyobb sikereket ért el a versenyeken.

Fortepan / Szöllősy Kálmán

 

Fortepan / Szöllősy Kálmán

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.

Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.