Az 50 legnépszerűbb európai autótípus közül alig 6 újult csak meg 2017-ben, részben azért – állítja egy frissen kiadott kutatás alapján a Transport & Environment európai közlekedés környezetvédelmi szervezet – mert a gyártóik még a jelenlegi CO2-kvóták alapján akarják lefölözni hasznukat, annak ellenére, hogy szinte valamennyi gyártó már most tudná teljesíteni a szigorúbb feltételeket is.

Ez várható, ha jönnek a szigorúbb CO2-szabványok. A római szám az egyes típusoknál azt jelöli, hogy az adott modellből, hányadik generáció következik.

ITF

2019-2020-ban már tucatjával, mintegy 21 modell megújulása várható és nem véletlen az sem, hogy a gyártók erre az időszakra tervezik robbantani az elektromos modelljeik felfuttatását sem, akár ötszörös kínálattal is. Akár 100 modellből álló elektromos autókínálattal fogják elárasztani a piacot 2021-től, ám ezeknek a modelleknek a bevezetését is visszatartják jelenleg – írja a szervezet.

Akármennyire is valósak a gyártók részéről ezek a motivációk, vagyis szempontként merülhet fel egy modell leváltása esetén, amit a Transport & Enviroment szervezet felvetett - a teljes jelentés itt érhető el - elemi érdekük, hogy teljesítsék a 2021-től érvényes CO2-kvótát. Az új szabályozás 95 g/km kibocsátást enged majd bírság nélkül autónként és minden ezen feletti értéket grammonként 95 euro/autó büntetéssel sújt. Vagyis súlyos, euromillós büntetéseket kockáztatnak. Mindez, azt is eredményezi majd, hogy a plug-in és elektromos autók aránya erre az időszakra várhatóan eléri a teljes forgalomban a 7 százalékot.

ITF

A személyautók és kishaszonjárművek felelősek jelenleg is a közlekedésben keletkező karbongáz-kibocsátás kétharmadáért, egy olyan szektorban, ami egyébként is a legjelentősebb klímagáz kibocsátó az EU-ban, a maga 27 százalékos CO2-kibocsátásával. A szervezet megjegyzi azt is, hogy egyedül a közlekedés az a szektor, amelynek növekedett a CO2 lábnyoma 1990 óta.

A felmérés azt a körülmény is vizsgálta, hogy a jelenleg leginkább divatos autótípus a szabadidő-autók (SUV), amelynek piaci részesedése 2001-óta, 4 százalékról 26 százalékra növekedett, jelentősen megnövelte az autók átlagos károsanyag-kibocsátását. Ezek az autók átlagosan 250 kilóval nehezebbek, mint a jellemzően korábban használt csapott hátú ötajtós modellek, ezzel egyetemben egy átlagos SUV CO2-kibocsátása 132 g/km, szemben egy átlagos ötajtós 118 g/km értékével.

A környezetvédelmi szervezet arról is beszámolt, amelyet már a hvg.hu-n is pedzegettünk egy cikkünkben, hogy a dízelek hanyatlása miatt újra emelkedett a kibocsátott CO2 értéke az EU-ban, mert a benzines autók ebben a tekintetben rosszabbak, mint a dízelek voltak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.