Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Honda legfrissebb középkategóriás modellje igencsak megosztó külsőt kapott. 1,5 literes turbómotorjáról és futóművéről viszont csak jót tudunk mondani.
A Honda még a 70-es évek elején dobta piacra az első Civicet, mely az elmúlt évtizedekben megannyi kiadással örvendeztette meg a japán márka rajongóit. Jelen sorok írójának talán az ötödik és hatodik generáció áll a legközelebb a szívéhez, mind formaterv, mind pedig motorizáltság tekintetében: a végletekig kihegyezett 1,6 literes szívómotor messze 7000-es fordulatszám felett adta le maximális 160 lóerős teljesítményét. Azóta persze sokat változott a világ, a Honda többféle buborék és űrhajó karosszériával is kísérletezett és persze a turbósítás is felütötte a fejét a cégnél.
Unalomról szó sincs
Idén már a tizedik generációnál jár a Honda Civic, melynél 2017 mind külcsín, mind belbecs tekintetében gyökeres változásokat hozott a kilencedik generációhoz képest. A dizájnra nem lehet csak úgy egyszerűen legyinteni, mint mondjuk egy VW Golf esetében, olyannyira nem, hogy míg egyeseknek az autós formatervezés Csimborasszója az új Civic, addig mások örökre eltiltanák foglalkozásuktól a dizájnereket. Az általunk a Farkashegyi repülőtéren körbefotózott Civic külcsínjére talán a "megosztó" a legjobban passzoló jelző, és a Hondának ezzel tulajdonképpen sikerült is célt érnie, hiszen az új modellről így vagy úgy, de szinte mindenki megnyilatkozik valamilyen formában.
Ráadásul olyanok is akadnak szép számmal, akiknek vagy csak az eleje, vagy csak a háta tetszik. Az eklektikus formatervű járgány elejét egy hatalmas fekete betét uralja, mely a hozzánk érkezett szürke tesztautón nem annyira dominál, mint például egy piros autón. Nem kevés méhsejt osztatú rácsot is felfedezhetünk. Ez utóbbinak elöl legalább van némi funkciója, hiszen részben át van lyuggatva, hátul viszont teljesen fedett, vagyis nem több öncélú sufnituningnál. Kisebb-nagyobb spoilerekből sehol sincs hiány, ami miatt a gyanútlan nézelődők többsége azonnal Type R-nek hiszi az amúgy csak Sport Plus kivitelű rizsrakétát.
Belső értékek
Bent helyet foglalva rögtön feltűnik, hogy az űrhajós feelingből rengeteget visszavettek a fejlesztők, egy visszafogott, de azért modern műszerfalhoz van szerencsénk. A kormány mögött középen egy nagyméretű kijelző van, melyet a fordulatszám és a sebesség ural. A középső, 7 colos érintőkijelző egyik hibája, hogy pillanatok alatt meglátszanak rajta az ujjlenyomatok és a legkisebb porszemek is. A másik negatívum, hogy a japánok még mindig nem a tipográfia császárai – bár kétségkívül tény, hogy egy Subaru Levorghoz képest a Honda Civic még mindig üdítő tud lenni. Egyetlen példa: a kijelzőn felbukkanó TKP felirat a "térkép" szó rövidítéséből származik. Angolban ugyebár három betűből áll a MAP kifejezés, így a fordítóknak is három betűvel kellett gazdálkodniuk. A karakterek szépségéről pedig inkább ne is beszéljünk.
A műszerfalon lévő műanyagok alapvetően kellemes tapintásúak és jó minőségűek, de például az általunk nemrégiben kipróbált Mazda CX-5 e tekintetben mintha egy kicsit még jobb lenne. A bőrkormányon remek fogást találhatunk, az áttételezés sportosan, de nem idegesen közvetlen, és a legjobb az egészben, hogy tekergetés közben abszolút nem steril, hanem folyamatosan kommunikál velünk az útfelületről. Ugyancsak szuperlatívuszokban beszélhetünk a hatsebességes manuális váltóról, mely remekül kézre áll, rövid úton és gyorsan kapcsolható. Rendelhető persze fokozatmentes automatikus váltó is, de az a 400 ezer forintos felárú CVT megoldás valahogy kevésbé passzol a Civic alapvetően sportos karakteréhez.
Ha Ön is gyorsan körbetekintene az új Civic belsejében, csak kattintson az alábbi 360 fokos panorámafotóra, melyen az egér segítségével egyszerűen pásztázhat:
Tapad és pörög
A futómű és az alacsony tömegközéppont is komoly szerepet játszik abban, hogy a Civic vezetése valódi élményt jelentsen. A se nem alul-, se nem túlkormányozott autóval szinte folyton a következő kanyart várjuk, melybe a Civic azonnal betapad és onnan csak szánt szándékkal robbantható ki. A váltókartól jobbra van egy kis gomb, amivel feszesebbé tehető a futómű, de tapasztalataink szerint ezzel érdemes óvatosan bánni, és tényleg csak kiváló minőségű aszfalton alkalmazni. A tesztautó 17 colos menő könnyűfémfelnijein 235/45-ös gumik feszültek, és teljesen pariban voltak a kocsi egyéb alkotóelemeivel.
És akkor a kiváló motorról még nem is tettünk említést: a motorháztető alatt egy négyhengeres 1,5 literes turbómotor teljesít szolgálatot, mely 182 lóerős maximális teljesítményét 5500-as fordulatszámon adja le, a 240 Nm-es csúcsnyomaték viszont már 1500-tól a rendelkezésünkre áll. A motor nagy élvezettel pörög, és 8,3 másodperc alatt nulláról százra gyorsítja a 220 km/h végsebességű Civiceket. Érdekesség, hogy bár hátul két nagy kipufogóvégre lehetünk figyelmesek, a hang nem innen, hanem a műanyag borítás nélküli motortól jön. Jóféle hang ez, bár mi egy kis kipufogós rásegítést is el tudtunk volna képzelni, akár mondjuk gombnyomásos szelepnyitásos formában.
Literek
A tesztfogyasztás meglepően szerényen alakult: a 8 liter körüli átlag főleg annak ismeretében baráti, hogy a gázpedállal korántsem bántunk óvatosan és az Eco módot szinte nem is használtuk. Óvatos pedálkezeléssel ennél akár 1-2 literrel kisebb fogyasztás is elérhető, az igazi fogyasztásbajnoknak ígérkező 1,6-os dízelmotorra azonban egyelőre még várnunk kell. Megjegyzendő, hogy az üzemanyagtartály mindössze 46 literes, tehát relatíve gyakran meg kell állni tankolni. Pótkerék nélkül 478 literes a csomagtartó, amúgy pedig 420 liter térfogatú. Említést érdemel többek közt a 60/40 arányban dönthető második üléssor, illetve a raktér felett oldalirányban elhúzható kis takaróroló.
Utastér, tudás
Az utastérben remekül el lehet férni, ami nem is csoda, hiszen az elődjénél 13,6 centiméterrel hosszabb új Civic már több mint 4,5 méteres. A tengelytáv és a szélesség 3-3 centiméterrel nőtt, de ami ennél is fontosabb, hogy az utasok igen mélyen ülnek. A sportosságot kedvelők számára ez remek hír, azonban az idősebb korosztályok képviselőit ezáltal vélhetően gyorsan elbukja a Honda.
High-techből nincs hiány, kapunk többek közt városi vészfékezőt, sávelhagyás-figyelőt, adaptív tempomatot és keresztirányforgalom-szenzort is, az Apple CarPlay és Android Auto támogatás, illetve az USB- és HDMI-port pedig már csak a hab a tortán. A Qi technológiának köszönhetően az arra alkalmas okostelefonok vezeték nélküli módon is tölthetők. Éjszaka pedig a LED-es fényszórók tesznek jó szolgálatot.
Konklúzió
+: remek vezetési élmény, pörgős motor, korrekt fogyasztás, kiváló manuális váltó, jól hangolt futómű, alacsony tömegközéppont. –: véleményes külcsín, hátrafelé nehézkes kilátás, a felhasználói felület lehetne szebb, kis üzemanyagtartály, egyelőre nincs dízel. |
Akinek az új Civic külcsínje "első látásra szerelem", az nyugodtan lecsaphat a remek belső tartalommal megtöltött japán újdonságra. Azonban egy próbakört még akkor is megéri megtenni vele, ha a külső dizájn sokadik látásra sem szimpatikus, ugyanis a Civic tizedik generációja egy nagyon jó autó lett. Az 1 literes turbómotorral szerelt alapmodell 5,9 millió forinttól indul, az 1,5 literes változat pedig minimum 7,3 millió forint ellenében vezethető haza. A nálunk járt tesztautó a maga Sport Plus felszereltségével és néhány extrájával 8,3 millió forintba kerül.
A WTCC-ben Hondával versenyző Michelisz Norbert új szolgálati autója, a Civic Type R várhatóan még a nyáron megérkezik a kereskedésekbe, és 320 lóerős teljesítménnyel próbál majd vásárlásra ösztönözni. Nagyon várjuk már az új Type R-t, illetve szívesen fogadnánk egy a 182 és a 320 lóerő közötti légüres térbe belőtt, 250 lóerő körüli Civicet is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
