Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Futurisztikus elektromos okosrobogóval, s az ahhoz kapcsolódó akkumulátorcserélő hálózattal állt elő a tajvani Gogoro, amely az Apple-hez hasonló üzleti modellt követ.
Elvis üdvözöl a csillogó-villogó tajpeji robogószalon ajtajában, ami annak fényében nem meglepő, hogy a tajvaniak viszonylag nagy szabadsággal választanak maguknak angol nevet, amit a külföldiek könnyebben meg tudnak jegyezni, mint az eredeti kínait. A Gogoro okosrobogó (Smartscooter) élményközpontjának munkatársa nem is nagyon titkolja, hogy a dizájnhoz az ötletet az amerikai Apple adta, aminek stílusa visszaköszön a minimalista, könnyen átlátható berendezéstől az érdeklődőket segítők által viselt feliratos pólókon át a nyakukban lógó azonosítóig.
A Gogoro az idén nyáron kezdte forgalmazni az okosrobogóját, aminek kifejlesztésére 150 millió amerikai dollárnyi tőkét szedett össze. Az egyik legnagyobb finanszírozó Cher Wang, a HTC tajvani mobilgyártó milliárdos társalapítója és elnökasszonya. A Gogoro a külsejében a Vespa által meghatározott olasz stílust idéző okosrobogóval a zsúfolt nagyvárosok közlekedésében próbál nagyot dobni. A 2011-ben alapított cég nem véletlenül az idén januári Las Vegas-i szórakoztatóelektronikai vásáron állt elő a Smartscooterrel, mert az a teljesen elektronikus hajtásláncot mobilapplikációval és a számítási felhő kihasználásával házasítja össze.
Az alumínium felhasználására építő váz – amelyen a homloklemez és a sárvédő színeit az üzletben kapható elemek minimális erőfeszítést igénylő cseréjével variálhatják – a versenyautók tapasztalataiból merít. Az ülés alatt rejlő, hasáb alakú ételes termoszra emlékeztető akkumulátoregységekhez a japán Panasonic ugyanolyan lítium-ion cellákat szállít, mint amilyenek az amerikai Tesla Model S elektromos autójában is vannak. A két akkumulátorral együtt 112 kilogramm önsúlyú, és 1230 milliméteres tengelytávú robogó 4,2 másodperc alatt gyorsul fel az 50 kilométeres óránkénti sebességre, a végsebessége pedig 95 kilométer/óra. Két teljesen feltöltött akkumulátorral, és óránként 40 kilométeres sebességgel a Smartscooter hatótávolsága száz kilométer.
Elektromos robogót más is gyárt, a Gogoro viszont egész rendszert épített ki köré. Az okostelefonra letölthető applikáció nemcsak a Smartscooter működésének minden elemét figyeli és rögzíti, azokat eljuttatja a számítási felhőbe is, ami megkönnyíti az esetleges szervizelést. Az alkalmazás figyeli a fogyasztást, jelzi, ha az akkumulátor kimerülőben van, és a felhő révén azt is, hol a legközelebbi állomás, ahol cserélni lehet, s le is foglalható az új erőforrás, nehogy egy másik robogós közben elvigye. De az okostelefonnal változtatható az apró műszerfal háttérszíne éppúgy, mint az index hangja. A koncepciót jutalmazta az amerikai Forbes gazdasági magazin is, amely egyedüli tajvani cégként a Gogorót vette fel a világ 100 legfontosabb olyan startup cégének a listájára, amelyek kihasználják a dolgok internetét (IoT). A szerdán nyilvánosságra hozott rangsorban a Gogoro a hetedik helyen szerepel.
Az okosságnak azonban ára van. A robogó otthon nem tölthető, csak a GoStationnak nevezett bázisokról cserélhető az akkumulátora, ami néhány perces művelet. A Smartscootereket egyelőre a fővárosban, Tajpejben forgalmazzák, s az év végéig 150-re szeretnék bővíteni a csereállomások számát, ami jelenleg 83. Majd jöhet a sziget behálózása, és az óvatos export Ázsia más országaiba, ahol szintén sokan használnak robogót. Akkumulátorhoz havi 28 amerikai dollárnak megfelelő előfizetés fejében lehet jutni, ami elvileg korlátlan számú cserét tesz lehetővé. A hírek szerint az augusztusi premier óta mintegy ezer okosrobogót értékesítettek, ezt a cég valószínűleg kevésnek találta, mert októberben árat csökkentett, és már három verzió kapható. A legjobban felszerelt változat, a Gogoro Plus 3300 USA-dollárnak megfelelő tajvani dollárt kóstál, ami 22 százalékos áresést jelent, a korábban többet fizetőknek visszatérítik a különbözetet. A standard verzió 3000, a Lite pedig 2700 dollárba kerül, és mindegyiküknél igénybe vehető az elektromos robogókra adott 800 dolláros állami támogatás.
A Gogoro robogói csak a szubvencióval olcsóbbak a jellemzően 2600 dollár körüli összegbe kerülő 125 köbcentis, benzinmotoros testvéreiknél. A cég azonban kiváló kísérleti terepnek használhatja Tajvant, amely a robogók hazája: a 23 millió lakosra a becslések szerint 17 millió darab jut, és egymást érik a kereskedések és az apró műhelyek, amelyekben mindig áll javításra váró kétkerekű. Nem akadály a szigetet gyakran érő monszunszerű eső sem, ilyenkor felkerül az esőkabát, a Gogoro pedig azt állítja, az elektromos motorja vízhatlan, és a robogóval 30 centiméter magas vízen is át lehet hajtani.
A robogóra sajátos közlekedési szabályok is vonatkoznak. Mivel nagyon sok van belőlük, a piros lámpánál külön felfestett téglalapban sorakozhatnak fel, az autók előtt, és a gyalogosátkelő mögött. Éppen számosságuk miatt balra nagy ívben viszont nem kanyarodhatnak – azzal óriási dugót okoznának –, hanem kis ívben jobbra tartva a zebra előtti másik téglalapban állhatnak meg, ahonnan lámpaváltással egyenesen folytathatják. A robogó családi közlekedési eszköz is, mindennapos látvány, hogy az apa vagy az anya vezet, mögötte ül a házastársa vagy a nagyobbik gyereke, előtte pedig, a visszapillantó tükörbe kapaszkodva ott áll egy kicsi, aki gyakran öt év alatti.
Hasonló érdekességekért lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
