Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az első autókban talán csak alkotóik hittek, környezetük veszélyes ördögszekérként tekintett rájuk. Amikor 1899-ben a New York Times először leírta, hogy automobile, nem is sejthette, hogy az elmúlt század talán legfontosabb találmányának adtak nevet hivatalosan.
A gőzgépekig visszavezethető próbálkozások, a klasszikusan elsőnek tekintett Benz–Daimler-páros, az ugyanekkor készített elektromos szerkezetek után, a világ mai értelemben vett első autójának a Daimler–Mercedes 35 PS-t tekintik. A korábbi, szekérszerű járművekkel szemben ez volt az első, amelyben a sofőr és az utasok a motortól elkülönülő kasztniban ültek, és az autó rendelkezett több, máig meglévő mechanikai megoldással is, mint a négyhengeres motor, a könnyűfém kasztni, a négy sebességfokozat és az önindító.
Az autózás több szempontból is leghíresebb elsője, a tömegek számára elérhető jármű, a kihagyhatatlan Ford T-modell. Valójában nem ez volt az első sorozatgyártású modell, hanem egy szintén amerikai autó az Oldsmobile Curved Dash, amelyből akár heti 10 darabot is képesek voltak gyártani. Ám a T-modell volt az első, amelyet futószalagon, ipari mennyiségben gyártottak először.
A kocsi páratlan karrierjét bizonyítja, hogy ez volt az első autó, amely elérte az egymilliós darabszámot, majd elsőként a 10 milliót, míg nagyjából 15 millió darabnál 1927-ben leálltak a gyártásával. Ha a volumeneken haladunk tovább, az első 20 milliós példányszámot elérő autó a legendás német VW Bogár volt, a 30 milliót elsőként, egyben mindmáig egyedüliként, a Toyota Corolla tudhatja magáénak, amely hamarosan az első 40 milliós darabszámú kocsi is lesz.
Az autógyártással egyébként hamar előkerültek a sebességhajhászok. Rájöttek, a sebességgel és a versenyekkel kitűnően eladható egy márka. A száguldozásra a korai időszaktól kezdve nem lehetett panasz: az első autó 100 km/h felett egy lövedék formájú jármű volt, 1899 tavaszán Párizs közelében állította fel a rekordot. Ez volt a Jamais Contente nevű jármű, magyar fordításban az „örök elégedetlen”. Ami a teljesítményt igazán elképesztővé teszi: ez egy elektromos autó volt.
A 200 km/h-s határt egy sokkal ismertebb márka a Benz egyik járműve lépte át hivatalosan, ez volt a Blitzen-Benz, a „villám” Benz, amelyet egy gigászi 21 504 köbcentis motorral szereltek fel, amely elég volt ahhoz, hogy az angliai Brooklands pályán 1909 novemberében 202,7 km/h-ra gyorsítsa a kocsit. Hogy a modern érának is maradjon valami teljesíteni való rekordja, az első 1000 lóerős utcai autóra 2005-ig kellett várni. Ekkor jelent meg a Bugatti Veyron, amelynek teljesítménye kereken 1001 lóerő, amely 431 km/h-s végsebességhez elég.
A „nagy száguldozásnak” persze hamar meglettek az áldozatai is. Az első európai halálos balesetet 1896. augusztus 17-én jegyezték fel az angol fővárosban található Crystal Palace-nál. Történt, hogy a 4 mérföldes sebességgel száguldó jármű annyira ráijesztetett egy az utcán éppen átkelő hölgyre, hogy az képtelen volt megmozdulni, a kocsi meg sajnos megállni. Így lett a szerencsétlen Bridget Driscoll a történelem első halálos áldozata.
A korabeli autók közül jónak számított, ha már 20-30-at gyártottak. Egy ilyen jármű igazán kívánatos darab volt, így az első autólopásra se kellett sokáig várni. Bizonyos Baron de Zuylen Peugeot-ját 1896-ban lovasították meg Párizsban, nem más volt az elkövető, mint a saját szerelője. A báró szerencséjére akkoriban elég könnyű volt egy lopott autót megtalálni, így pár kilométerre a fővárostól elő is került a kocsi és a tolvaj is.
A korai hőskor után, amelyet számtalan márka jellemzett, hamar elérkezett a néhány erős márkára koncentráló autógyárak korszaka. Hogy a világon hogyan fejlődött az autózás nagyjából ismert, azonban, hogy nálunk kik és mikor kezdtek el autózni, talán kevésbé. Magyarországon az első autótulajdonos egy bizonyos Hatschek Béla budapesti műszerész volt, akinek egy Benz Velo-típusú autóra sikerült szert tennie 1885-ben.
A jármű vasúti kocsiban érkezett Budapestre, majd az új tulajdonos, ahogy azt kell, végighajtott az Andrássy úton. Ahogy a korabeli beszámolók írták, megállt az élet. (A történet valamelyest vitatható a szakirodalom szerint.) A hazai autógyártás megteremtőjének a karburátor tervezőjét Csonka Jánost tekinthetjük, aki nem is egy négykerekűvel, hanem a Posta számára tervezett motorkerékpárral pontosabban triciklivel jelentkezett 1900-ban. Az egyszerű szerkezetet pedállal kellett beindítani, és nagyjából 25-tel tudott menni. Az első nagyobb sorozatú autó gyártására aztán a Malomépítészet és Gépgyár rendezkedett be. Megvették egy német modell gyártási jogát, és 1904-ben elindult a Phönix gyártása.
A világ autógyártásának történeténem persze számtalan kanyarral, de minden korszaknak megvoltak a maguk első, kategóriateremtő autói.
Az egyre szaporodó autók, márkák és kategóriák miatt egy csapat autós újságíró kitalálta, hogy legyen egy általuk adományozott díj, amelyet a győztes egy éven keresztül viselhet. Az első ilyet 1964-ben adták át, kategóriáktól függetlenül, „egy mindenki felett” jelleggel. Az első győztes akkor a Rover 2000 volt, amelynek akkoriban igen modern formáját és technológiai megoldását díjazták.
Hogy az egyes kategóriákat és azok elsőit mennyire nehéz meghatározni, és hogy mennyire nem mindig az elsőség számít, azt jól mutatja példaként egy kategória, a szuperminik meghatározás is. Ezt az angol fogyasztói magazin, a Which? vezette be, azzal a korántsem egyértelmű definícióval, hogy a szupermini olyan autó, amely nagyobb, mint egy Mini, de kisebb egy normál autónál. Ennek az elsője volt az általunk is jól ismert Fiat 127. Ilyen értelemben persze a Mini is első, az első olyan autó, amelybe keresztbe építették be a motort, és a hozzá csatlakozó erőátviteli egységeket, ennek nyomán a kocsi mérete ellenére igen kényelmes volt.
Bár vitatható, de talán a mai értelemben vett első szuperautó is az ötvenes évek terméke. A Mercedes híres sirályszárnyúja a Mercedes 300 SL Gullwing 1954-ben jelent meg, és az összesen elkészült 1400 darabot méltán nevezhetjük a mai teljesítményautók első darabjainak. A kétajtós alumínium karosszériás, 3 literes motorral szerelt 240 lóerős kocsi könnyedén érte el a 240 kilométeres sebességet is.
De a manapság legjobban fejlődő SUV vagyis sportos városi autók első darabjai is a harmincas években készültek, ám ezek inkább terepjárók voltak. A mai értelemben vett első ilyen jármű a Henry Ford Múzeum meghatározása szerint a nyolcvanas évek végén megjelent Jeep Cherokee volt, amely mára egészen vitatott hetedik szériájánál tart, ám a kategória, amelyet teremtett, közel 70 százalékkal fejlődik évről évre.
