Az elektromos autók mellett az egyik legfontosabb érv, hogy nem bocsátanak káros anyagokat a légkörbe. A mondat azonban így nem teljesen igaz. Nem bocsátanak káros anyagokat a légkörbe közvetlenül. Természetesen az elektromosságot – amivel az autókat töltjük – meg kell valahol termelni, a termelés pedig szennyezéssel jár. A kérdés az, hogy mekkora is valójában ez a szennyezés?

Egy liter benzin elégetésekor 2,34 kg szén-dioxid keletkezik, gázolaj esetében pedig 2,68 kg a literenkénti kibocsátás. Ha ezt megszorozzuk az autó fogyasztásával, úgy könnyen megkaphatjuk, hogy mennyi az 1 km utazásra jutó szennyezés. Például egy 8 literes fogyasztású benzines autó esetében ez 187 g.

Nehezebb helyzetben vagyunk, ha egy elektromos autó szennyezését akarjuk számszerűsíteni. Itt az akkumulátor kapacitása és a vele megtehető táv adja a „fogyasztást”. A kérdés már csak az, hogy honnan származik az áram. Ez az egész kérdés kulcsa, hiszen áramot lehet szénből és napból is nyerni. Vegyünk egy példát: A Nissan elektromos autója, a Leaf 24 kWh-nyi árammal 117 km-t tud megtenni az amerikai számítási módszer szerint. Ez alapján a Leaf „fogyasztása” 0,2 kWh/km. A Nemzeti Energiastratégia alapján hazánkban 1 kWh áram előállítása 370 g szén-dioxid kibocsátással jár, így 1 km utazáshoz 76 g szennyezés társul. Ezzel az értékkel egy belsőégésű motor akkor tud versenyezni, ha (dízel esetében) 2,8 liter alatt fogyaszt. Ebből látszik, hogy ugyan ez e-autók is szennyeznek, de jóval kevesebbet, mint a hagyományosak.

Párizsban már öt euróért bérelhető elektromos autó fél órára.

AP / Jacques Brinon

Az áramot azonban mindenhol más-más forrásokból termelik, nézzük meg, mi a helyzet más országokban? A szomszédos országok közül Ausztriában a legzöldebb az áram (a sok vízerőmű miatt), itt csak 163 g/kWh az áramtermelés szennyezése, így itt csak 33 g/km a példában szereplő Nissan kibocsátása. Ezzel szemben Szerbiában – ahol szinte kizárólag lignitből termelnek áramot, így a 880 g széndioxid jut 1 kWh-ra – már 139 g/km lesz ez az érték. Azaz déli szomszédunknál valóban környezetkímélőbb egy hibridet vagy egy takarékos dízelt használni, mint egy elektromos autót.

A világon a legjobb Paraguayban én Izlandon elektromos autót használni, mivel ezekben az országokban a tiszta energiatermelés miatt az elektromos autók egységnyi kibocsátása 0 g/km. A „zöld” helyek közé tartozik még például Norvégia (4 g), Svájc (8 g), Franciaország (17 g) és Új-Zéland (34 g). A lista másik végén azok az országok állnak, ahol az energiatermelés még túlnyomórészt a szénre épül. Ilyenek például Kína (152 g), Málta (174 g) vagy India (195 g). Észre kell venni, hogy még a legrosszabb mutatójú Indiában is „csak” 8 literes benzinfogyasztásnak felel meg a kibocsátás, és ennél a világon mindenhol jobb a helyzet.

Mindezek alapján valóban el kell ismerni azokat a kritikákat, hogy elektromos autók csak helyben „tiszták”, a szennyezés valahol messze egy erőműben megtörténik. Azonban be kell látni, hogy számos országban – köztük Magyarországon is – egy elektromos autó környezeti hatása jóval kedvezőbb, mint a legtisztább hagyományos járműveké. Ugyancsak az e-autók mellett szól, hogy a szennyezés nem a sűrűn lakott városokban jelenik meg, hanem egy erőműben, ahol hatékonyabban mérhetőek és szűrhetőek a szennyezések. Harmadrészt pedig a ma gyártott elektromos autók 20 év múlva is az utakon lesznek, amikorra a megújuló energiák részaránya az áramtermelésen belül már sokkal nagyobb lesz.

A Nemzeti Energiastratégia 2030-ra 200 g/kWh alatti kibocsátást céloz meg, ami azt jelenti, hogy az említett (akkorra már 17 éves) Nissanunk kilométerenkénti kibocsátása csak 41 g lesz, vagyis annyi, mintha egy autó 1,5 liter gázolajat fogyasztana száz kilométeren. Az már egész zöld lenne...

Szerző: WWF Magyarország, Benkő Dániel