Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Formula–1-es Monacói Nagydíj előestéjén mutatta be a Renault az Alpine A110-50-es névre keresztelt sportkocsitanulmányt, mely valamivel szelídebb változatban akár sorozatgyártásba is kerülhet - írja a Világgazdaság.
A DeZir tanulmányautó vonásait öröklő Alpine az utóbbi évek legfeltűnőbb Renault tanulmányautója, és ehhez illően a technika sem átlagos – írja a VG. Az ülések mögé a Nissan-eredetű 3,5 literes, V6-os szívómotor kerül 400 lóerővel és 7500-as percenkénti fordulatszámhatárral, valamint karbon szívócsövekkel.
A menetteljesítményekre vonatkozó adatot ugyan nem tette közzé a Renault, de a 880 kg-os tömegből arra lehet következtetni, hogy nem túloz a gyártó, amikor a versenyautókhoz méri az Alpine-t. Már csak azért sem, mert a hatfokozatú félautomata váltó F1-es technikát vonultat fel, akárcsak a Wintax telemetria-rendszer.
Az Alpine céget 1955-ben alapította Jean Rédélé francia autóversenyző az Alpesi Kupán elért sikerek után – írja az Autótörténelem című blog. Az első hivatalos Alpine, az A106, vagy eredeti nevén Mille Miles, az 1952-es Mille Miglia típusra épült. Elkészítésében nagy segítséget nyújtottak a Chappe testvérek, akik az üvegszál-erősítésű műanyag karosszériák szakértői voltak.
A kocsi neve a Renault-tól származott, ugyanis a 4CV gyári kódja R1063 volt, Rédélé az R betűt A-ra cserélte, és elhagyta a hármast. A Renault 1973-ban az egész Alpine céget felvásárolta.
