Ma már a Suzuki Swifttel senki nem viccel
Mi újat tudnak mondani egy suzukis „évértékelő” sajtótájékoztatón? A menedzsment derekasan helytállt, de sok nóvummal nem tudott szolgálni: a lózungok helyett asztal melletti beszélgetésfoszlányokból igyekeztünk feltérképezni az esztergomi gyár 2011-es esélyeit, majd Hiszasi Takeucsit is vallatóra fogtuk.
Ha asztrológusok volnánk, azt mondanánk, Magyarország lassan kilépett a Suzuki csillagképéből, és a Föld kiszámíthatatlan precessziós mozgásától függ, hogy visszatér-e még oda. Nagyjából ennyit lehetett kideríteni a Kogart étteremben megrendezett elegáns gasztroeseménnyel egybekötött Suzuki-sajtótájékoztatón. A vezetők nagyon kitettek magukért és bravúros kommunikációs fordulatokkal magyarázták a bizonyítványukat. Jó, ezt azért nem volt olyan nehéz, mert globálisan nem teljesített olyan rosszul a Suzuki: tavalyi 22,9 milliárd eurós forgalma hét százalékos bővülést jelent, világszerte 2,6 millió autót és közel 3 millió motort értékesített. A japán piacon pedig úgy happolták el a Nissan elől a harmadik helyet, hogy mindössze 20 ezer autóval maradtak le a második Honda mögött. Utóbbi 645 ezer, míg a Suzuki 625 ezer gépjárművet értékesített – persze mindkét cég jóval elmarad a több, mint egymillió kocsival magasan vezető Toyota mögött.
Fő az optimizmus
Kevésbé muzsikált jól Európában a Suzuki. Az öreg kontinensen alig 243 ezer kocsi talált gazdára, ami mindössze 1,4 százalékos piaci részesedést jelent. A legtöbb kocsi, szám szerint 18 ezer, Németországban fogyott. Jóllehet Magyarországon 170 031 autót gyártottak le, abból mindössze 2600 darabot sikerült itthon eladni. A japán cég mégis optimista: az ő olvasatukban már az is siker, hogy a 2009-es 180 ezer legyártott gépkocsihoz képest csak 10 ezerrel esett vissza az esztergomi gyár termelése.
Túl sok optimizmusra a tekintetben nincs ok, hogy korábban 13 éven át a Suzukikból fogyott a legtöbb Magyarországban, ma pedig be kell érniük a 7. hellyel. Ezt azzal is indokolják, hogy a válság miatt új autókat többnyire cégek vesznek, márpedig a Suzuki eddig nem igazán tudott betörni a flottapiacra. Amint az néhány asztal mellett elkapott beszélgetésfoszlányból kiderült, néhány éve a rendőrség majdnem lecserélte a Lada Nivákat négykerék-meghajtású SX4-esekre, de végül nem jutott pénz a drága beruházásra.
Esztergomi milliomos
Idén két dologgal vigasztalódhatnak a magyarországi Suzuki-hívek: egyrészt április 24-én ünnepli 20. évfordulóját a Magyar Suzuki Rt., másrészt, ha minden a tervek szerint halad, nyáron fog a kétmilliomodik Magyarországon gyártott Suzuki legurulni az esztergomi gyártósorról. Ezek inkább kézzelfogható örömforrások, mint azok az internetes kommentek, amiket Hiszasi Takeucsi úr olvasott fel. Bizonyos „vidor” hozzászóló szerint Swiftje „brutális kocsi”, amivel rendszeresen „lesurrannak Csíksomlyóra”, ráadásul négyen. A hozzászóló szerint kocsija „elnyűhetetlen, hólánc nélkül is felvisz a havas hegyekbe”. Egy másik bátor kommentelő pedig Suzukijával bármikor kiállna bárkivel a kategóriájában egy gyorsulási versenyre, míg más rendszeresen előzi és alázza 120 lovas SX4-esével a BMW-ket.
A fenti hozzászólásokat inkább nem kommentálnánk, tény viszont, hogy a megújult, és elképesztően jó minőségű Swift nem fogy úgy, mint ahogyan azt talán sokan remélték - idén januárban kereken kilencet (az MGE adatai szerint nyolc 1,2 literest és egy 1,3 literest) adtak el Magyarországon. Igaz, ez már nem olyan olcsó népautó, mint elődei voltak, s mint tudjuk, a magyar közönség igencsak árérzékeny. Az sem segíti a japánokat Európában, hogy a franciák és a németek így-úgy, innovációra, munkahelyteremtésre eurómilliókkal támogatják saját autógyártóikat, miáltal nem ritkán nevetségesen olcsón, és feltehetően a valós előállítási ár alatt lehet néhány modellhez hozzájutni. Arról már nem is szólva, hogy a jen erősödése miatt a Suzukik árának 15-20 százalékát kitevő motor-váltó blokkot egyre borsosabb áron tudja csak beszerezni a Magyar Suzuki Rt. A gondokat tovább növelheti, hogy néhány éve, éppen a válság beköszöntére készült el a gyárbővítés, ám hiába az extra, összesen évi 300 ezer autó összeszerelését lehetővé tevő kapacitás, ha nem lehet, csak félgőzzel termelni. Néhány Suzukis vezetőt pedig kifejezetten bosszant, hogy míg a konkurens magyarországi autógyártók termékeit már eddig is preferálta az állami szektor, addig Suzukiból arányait tekintve sokkal kevesebbet vásároltak a közigazgatásban dolgozók számára.
Interjú Hiszasi Takeucsi Suzuki-vezérrel az Autómenedzser.hu autós portálon.