2006. szeptember. 11. 14:00 automenedzser.hu Utolsó frissítés: 2007. május. 16. 17:53 Autó

Munkáshiány a kelet-európai autóiparban

Nincs elég szakképzett munkaerő az utóbbi években felfutott kelet-európai autóiparban. A hiányt a gyárak sokszor a szomszéd országokból pótolják.

A szocialista időbeli szakmunkásképzők felszámolása a legfőbb oka, hogy Csehországban nincs elég autóipari dolgozó - állította nemrég Vratislav Kulhánek, a cseh Autóipari Szövetség elnöke. A szakmunkáshiány Csehország mellett Szlovákiát és Magyarországot is érzékenyen érinti a térségben, ahol a külföldi autógyárak rohamléptekkel terjeszkedtek az utóbbi években, így egyre nagyobb az igény felsőfokú végzettségű, több nyelven beszélő munkaerőre, valamint szak-, illetve betanított munkásokra.

A 10 milliomodik Skoda
© Skoda
A hiánypótlásra Csehországnak az alacsonyabb átlagjövedelmű, magas munkanélküliséggel küszködő szomszédos Szlovákia és Lengyelország kínál lehetőséget, Magyarországnak inkább a határon túli magyar kisebbségek jelenthetnek megoldást. A legnagyobb csehországi autógyár, a német Volkswagen (VW) csoporthoz tartozó Mladá Boleslav-i Skoda Auto az országos átlagnál lényegesen jobban fizet ugyan, mégsem talál helyben elég dolgozót, 22,5 ezer alkalmazottja között immár ezer szlovák és lengyel szakmunkás is van. Miközben a csehországi átlagbér júniusban 20 ezer korona (194 ezer forint) volt, a Skodánál az alkalmazottak átlag 30 ezer koronát vihettek haza. Nem is szólva a manapság ritkaságszámba menő szociális juttatásokról: a cégnek saját egészségbiztosítója van, amely számtalan orvosi beavatkozást térítésmentesen nyújt az alkalmazottaknak és családtagjaiknak. A vállalat emellett minden alkalmazott után a havibér 5 százalékát fizeti be önkéntes nyugdíjpénztárba, de óvodákat és iskolákat is támogat, sőt még a gyermekek nyári üdültetéséhez is hozzájárul.

© hvg.hu
A Prágától egyórányi autóútra, keletre lévő Kolínban tavaly óta termelő Toyota-Peugeot-Citroen Automobile autógyárnak a teljes kapacitás eléréséhez 3 ezer szakmunkásra lenne szüksége, ám ennek a harmada hiányzik. A kolíni gyár ugyanis iparági összehasonlításban alacsony bért kínál: a kezdő fizetés tavaly 13,5 ezer, az idén 17 ezer korona volt. Így aztán az ország távolabbi vidékein keres munkásokat, különböző módon segítve a költözni hajlandókat. Kolín város vezetése a befektetőknek többek között 850 új lakást ígért, amit alkalmazottak vásárolhatnak meg kedvezményes hitellel, de a lakásokból eddig mindössze háromszáz készült el.

Nehéz cseh munkásokat találni a szalagok mellé a Kolínban kínált pénzért. A háromszáz szlovák és lengyel munkás számára azonban ez messze több, mint amit otthon keresnének - ha egyáltalán lenne munkájuk. A szlovákiai bérek a csehországiak 70 százalékát érik el, a valamivel jobban fizetett lengyelek számára viszont a bőkezűbb szociális juttatások vonzók. Ráadásul egyiküknek sincsenek nyelvi problémái, ha nem is olyan könynyen, mint a szlovákok, de a lengyelek is megbirkóznak a cseh idiómával. A csehországi ágazatéval közel azonos, mintegy 120 ezer alkalmazottat foglalkoztató lengyel autóiparban egyelőre nincs szakemberínség. Az uniós csatlakozást követően ugyan százezrével hagyták el az országot a szakmunkások, de hiányuk főként az építőiparban érezhető.


[[ Oldaltörés: Romlik a helyzet Csehországban (Oldaltörés) ]]



© Hyundai
Csehországban viszont tovább fog romlani a helyzet: az észak-morvaországi Nosovicében két-három éven belül felépül a dél-koreai Hyundai új üzeme, amelynek a beszállítókkal együtt 10 ezer munkásra lesz szüksége. A kolíni gyár egyik vezetője nemrég jelezte is, tisztában vannak azzal, hogy a Hyundai-gyár beindulása után a náluk dolgozó, de Nosovicéhez közelebb lakó munkások átpártolnak majd a dél-koreai versenytárshoz, amely egyébként a dél-lengyelországi munkaerőre is számít. A dél-koreai cég ugyanakkor saját magának teremt konkurenciát a térségben: Nosovicétől mintegy 100 kilométerre, az észak-szlovákiai Zsolnán hamarosan indul a Hyundaihoz tartozó KIA Motors gyára, mely ugyanarra a beszállítói körre és munkaerő-hátországra épít.

Az utóbbi években nekilódult szlovákiai külföldi autóipari beruházások nyomán a cseh üzemekben tapasztalatot szerzett szlovákok egy része az alacsonyabb fizetés ellenére is érdemesnek tartotta hazatérni, hogy közelebb dolgozhasson otthonához. A 8 ezer főt foglalkoztató pozsonyi Volkswagen teljes kapacitással dolgozik, a termelést júniusban kezdő, 2200-as létszámú nagyszombati Peugeot-Citroen (PSA) felfutóban van, az 1200 alkalmazottat szerződtetett zsolnai KIA pedig a próbaüzemnél tart. A szlovákiai üzemek közvetve 55 ezer embernek adnak munkát, becslések szerint az új beruházások felfutásával 2010-re a létszám további 53 ezerrel bővülhet. Ugyanakkor a szakemberhiányt már most is 16 ezer főre becsülik. A sokáig egyedülálló pozsonyi VW még megtehette, hogy szakemberigényét kelet-szlovákiai vendégmunkásokkal elégítette ki. Bősön, a vízi erőmű egykori munkásszállójában közel ezren laknak, a VW onnan szállítja naponta a munkásokat a 65 kilométerre lévő dévényújfalui gyárba. Ezek a lehetőségek azonban - a 20 százalék feletti kelet-szlovákiai munkanélküliség ellenére - végesek. A három autógyár ezért modern oktatóközpontok létesítésével együttműködést kezdett a környékbeli középiskolákkal és egyetemekkel, abban bízva, hogy néhány éven belül megbízható utánpótlásuk lesz.

© audi.hu
A saját szakmunkásképzésben látja a szakemberhiány pótlásának útját az autók mellett motorokat gyártó győri Audi is. A mintegy 5500 alkalmazottat foglalkoztató Audi - mondta el a HVG kérdésére Lőre Péter, az Audi kommunikációs igazgatója - nem alkalmaz külföldi munkásokat, a győri Lukács Sándor Szakmunkásképzővel öt éve kötött együttműködési megállapodás révén képes pótolni az esetleges hiányt. A kvalifikált, a szerszámgyártáshoz és az elektronikához értő, németül és angolul beszélő szakemberből azonban a nyugat-magyarországi régióban is hiány van, pedig az Audi a magyar átlagbérnél 25 százalékkal magasabb fizetést kínál számukra.

Az utolsó simítások
© hvg.hu
Nehezen talál magasan képzett munkaerőt (angolul beszélő gépész-, vegyész-, villamos- és logisztikai mérnököt) az esztergomi Suzuki is - állította a HVG kérdésére Nagy Mihályné, az autógyár személyzeti osztályvezető-helyettese. A mérnököknek 200-300 ezer forint kezdő havi fizetést kínálnak, mégis kevesen vállalkoznak arra, hogy otthonuktól esetleg távol, a Budapesttől alig 60 kilométerre lévő üzemben dolgozzanak. A termelésben mutatkozó munkaerőhiányt - a 4 ezer alkalmazottból 2800-an végzik az autó-összeszerelést - a szomszédos Szlovákiából is pótolják, naponta ezer felvidéki magyart szállítanak oda-vissza busszal. Ők a magyarországiakkal azonos havibért kapnak, a betanított munkások belépéskor 100 ezer, a szakképzettek 105-110 ezer forintot. Emellett a Suzuki is több magyar-országi oktatási intézménnyel kötött együttműködést, amitől hosszabb távon remélik a szakember-utánpótlást.

Hirdetés
Kult Balla István, Németh Róbert 2024. november. 30. 20:00

„Ez az első olyan lemezanyag, aminek az írása közben józan voltam” – Analog Balaton-interjú

„A leszaromság is abból jöhet, hogy csináljuk, amit szeretünk, és nem kell magunkat megerőltetni” – írja le a nemrég Repedés című albummal jelentkező Analog Balaton a hozzáállásukat a világhoz. Szomorú-e a mai popzene? Milyen volt a tagok – Zsuffa Aba és Vörös Ákos – híres Kinizsi utcai albérlete? Miben más józanul dalokat írni, mint a korábbi gyakorlat? Interjú.