Többéves csökkenés után tavaly ismét bővülésnek indult az európai közúti áruforgalom. Bár a vasúti vagy vízi szállítással kombinált megoldások súlya is jelentősen növekszik, a kamionos fuvarozás egyelőre a teljes szektor átlagán felül teljesít. A kapacitások azonban szűkösek, a fuvarpiaci szereplőket sok tényező sújtja – ebben a helyzetben nagy szerep jut a logisztikai szolgáltatóknak, amelyektől az ügyfél „mindössze” annyit vár, hogy az áruját gyorsan és hatékonyan célba juttassa. Bevált gyakorlatok az ágazat egyik meghatározó szereplőjétől.
A 2018 óta tartó csökkenés után 2021-ben növekedésbe fordult a közúti áruforgalom. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) felmérése szerint éves szinten 16,4 százalékos volumenbővülést produkált az alágazat, míg árutonna-kilométerben kifejezve 13,4 százalékos a volt az emelkedés. A gyarapodás belföldi viszonylatban volt jelentősebb, ennek oka elsősorban az e-kereskedelem és az építőipar további felfutása. A 2020-ban ugrásszerű, 45 százalékos növekedést mutató internetes forgalom tavaly újabb 30 százalékkal jeleskedett, és mintegy 1200 milliárd forintos értékével a teljes kiskereskedelmi ágazaton belül 10 százalékos részesedést tudhat magáénak. A nemzetközi forgalmat főként az általános gazdasági fellendülés, illetve a feldolgozóipar export-importigénye hajtotta.
További lendületet adnak a webáruházak
Eközben az e-kereskedelmi ágazatnak nyújtott logisztikai szolgáltatások értéke európai összesítésben tavaly több mint 88 millió eurót tett ki, és a Transport Intelligence adatai szerint 2026-ig – 13 százalék fölötti éves növekedéssel – várhatóan meghaladja majd a 160 millió eurót is.
Ezek a szolgáltatások persze a fuvarozáson és szállítmányozáson felül számos egyéb elemet foglalnak magukban a raktározástól a különböző értéknövelő szolgáltatásokon – áru-összekészítés, csomagolás, címkézés, promóciós szettek összeállítása stb. – át a vámügyintézésig. Tény azonban, hogy számos ágazat számára elengedhetetlen az áruk mozgatása, legyen szó alapanyagról, alkatrészről vagy késztermékről.
Rövidülő ellátási láncok, változó preferenciák
A szállítási módot a globális kereskedelemben többek között a kiinduló, illetve a célállomás helye, az áruk tömege vagy az időtényező határozza meg. Legalább ilyen lényeges természetesen a költségtényező is, bár – ha alaptételek nem dőltek is meg – a globális ellátási láncokban a világjárvány kezdete óta kialakult zavarok miatt jelentősen csökkent például a konténeres tengeri szállítás árelőnye. Van továbbá még egy jelenség, amely sok esetben a szárazföldi megoldások felé tereli az áruforgalmat, ez pedig a nearshoring, vagyis amikor a piaci szereplők igyekeznek minél közelebbi beszállítóktól vásárolni a termelésükhöz szükséges alap- és nyersanyagokat. Ha pedig egy európai gyártó Kína helyett Törökországban talál partnert, akkor máris képbe kerül a vasút vagy a közút is – esetleg a kettő együtt, az úgynevezett intermodális szállítás keretében.
Vannak azonban árufajták, amelyek tulajdonságaiknál fogva, esetleg a megrendelő logisztikai folyamatai miatt kizárólag közúton fuvarozhatók. A környezetre gyakorolt hatásai mellett a teherautóval történő szállításnak vitathatatlan előnyei is vannak más módozatokkal szemben, többek között a gyorsaság, a rugalmasság, valamint a tényleges háztól házig kézbesítés lehetősége.
A közúti szállítási mód tehát egyelőre stabilan tartja magát, és amíg végleg el nem jön a futárdrónok ideje legalább az utolsó kilométeres kiszállításban, ez vélhetően így is marad. A hatékonyabb, tisztább, fenntarthatóbb megoldásokra azonban mind nagyobb az igény – és egyre több a jó gyakorlat is.
Az álló kamion nem jó kamion
Az utakon közlekedő teherautók jelentős része logisztikai szolgáltatók megbízásait teljesíti (ezek pedig értelemszerűen a saját ügyfeleikét). Ha ezek a dugóban araszolnak, netán az országhatárokon rostokolnak, az rossz hír a fuvarozónak, az őt szerződtető logisztikai vállalatnak, az ő ügyfelének, de talán még inkább az ő árujára váró partnernek. Egyszerűnek tűnik a megoldás: legyen kevesebb kamion az utakon!
Vannak módszerek, amelyek ha nem is szó szerint, de erre irányulnak, azaz hogy egy-egy jármű egy-egy fuvart a lehető legkevesebb kilométer megtételével teljesítsen, illetve a raktér lehetőleg az utolsó köbméterig ki legyen használva.
Az egyik legnagyobb európai fuvarbörzét működtető német TIMOCOM legutóbbi piaci barométere szerint 2022 első negyedévében jelentős aránytalanság volt tapasztalható a fuvarmegbízások és a piacon aktuálisan elérhető raktérajánlatok között. A szállítási szolgáltatásokra az első három hónapban a romló gazdasági hangulat mellett is nagy volt a kereslet, amely jelentősen meghaladta a kínálatot. Az okok között az energia- és üzemanyagárak emelkedésén felül az évek óta fokozódó sofőrhiány is megtalálható. Mindezek hatására egyes vállalkozások egyszerűen leállították a flottájuk egy részét.
„A munkaerő hiánya a hazai piacon is jellemző, de a nagy logisztikai szolgáltatók a kiterjedt alvállalkozói bázisuk és fuvarszervezőik segítségével jól kezelik a helyzetet. A rendszeres, fix menetrend szerint közlekedtetett járatok minden fuvarozónak vonzó munkát jelentenek, ezért ezekre könnyebb megbízást adni, mint alkalmi küldeményekre” – vázolja Wojciech Mlynarczyk, a Raben Trans European Hungary Kft. nemzetközi szállítmányozási üzletágvezetője. Az Európa tizenöt országában jelen lévő Raben Group magyarországi leányvállalatának tapasztalata szerint ez a tétel a belföldi és a nemzetközi gyűjtőszállítmányozásban egyaránt igaz.
Régiókban gondolkodni külföldön…
A Raben Trans European Hungary Kft. körülbelül egy éve kezdett nemzetközi gyűjtőszállítmányozási tevékenységének további fejlesztésébe. Ennek keretében a cégcsoport többi piacán feltérképezik azokat a jelentősebb gazdasági régiókat, amelyekkel jelentős áruforgalom alakult, illetve alakulhat ki, és a cégcsoport itt található telephelyei, valamint a hazai regionális logisztikai központok között új, közvetlen közúti összeköttetést teremtenek úgynevezett gerincjáratokkal. A módszer lényege, hogy a nagy központi depókon felül számos más átrakópont kapcsolódik be a nemzetközi forgalomba, így rengeteg küldemény juthat el rövidebb úton, kevesebb átrakással, és nem utolsósorban kedvezőbb költségek mellett a rendeltetési helyére.
A Raben dunaharaszti székhelyén működő logisztikai raktárai mellett növekvő szerep jut a debreceni, illetve az idén tavasszal újonnan megnyílt győri regionális központnak is. Debrecenből mindenekelőtt szlovákiai és lengyelországi célállomások érhetők el akár 24 órán belül, míg Győr Csehország, Lengyelország és Németország jelentősebb központjai felé teremt összeköttetést.
… és belföldön
A nemzetközi gyűjtőszállítmányozás szempontjából az ország két végén lévő telephelyek bírnak nagyobb jelentőséggel, hazai viszonylatban azonban nagyban hozzájárul a Raben országos lefedettségéhez a tavaly átadott pécsi logisztikai központ is. A déli depó rugalmasabbá teszi a térség áruforgalmának szervezését azáltal, hogy például egy baranyai címről Zala megyébe feladott küldemény Dunaharaszti érintése nélkül juthat célba. Emellett a cég magas szintű raktárlogisztikai szolgáltatásokat is nyújt meghatározó helyi partnerei számára.
A Raben – részben az anyavállalat sikeres modelljének mintájára – régiós struktúrában szervezte újjá működését. Ennek jegyében a dunaharaszti, a debreceni, a győri és a pécsi régió önálló vezetéssel látja el a feladatát. „Ez mindenekelőtt a helyi csapatok és a menedzserek piacismerete miatt előnyös, továbbá közelebb van egymáshoz a probléma és a megoldás, azaz gyorsabb, hatékonyabb, akár helyspecifikus választ tudunk adni az ügyfelek igényeire” – ahogy Angyal Máté, a Raben Trans European Hungary Kft. győri régióvezetője fogalmaz.
A nyugat kapuja
A győri létesítmény az M1 autópálya közelében fekvő ipari parkban helyezkedik el. A mintegy 2500 négyzetméteres csarnokban jelenleg az átrakóraktári tevékenység meghatározó, de hagyományos magasraktári megoldásokkal, illetve értéknövelő szolgáltatásokkal is bővíthető a profilja. A központ belföldi viszonylatban mintegy 80 kilométeres körben végez gyűjtőszállítmányozási tevékenységet – immár Veszprém is az itteni raktár vonzáskörzetéhez tartozik.
A magyar-osztrák határ közelsége és a kiváló közlekedési kapcsolat a már meglévő gyűjtőszállítmányozási viszonylatok mellett azért is jelentős, mert éppen 2022 elején csatlakozott a Raben Grouphoz nyugati szomszédunk egyik legjelentősebb logisztikai vállalata. Az új partnervállalattal együttműködve újabb nyugati irányú összeköttetésekre nyílhat mód.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Raben Group közreműködésével jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.