A COVID-19 elleni védekezés alapjaiban alakította át mindennapjainkat. Sok új dolgot tanultunk egészségünk megóvásáról, illetve jónéhány olyan, eddig kevésbé szembetűnő higiéniai probléma is végre felszínre került, amire már a járvány előtt is jóval nagyobb figyelmet kellett volna fordítanunk, hiszen ez lesz a kulcsa a biztonságos munkavégzés és oktatás újraindulásának.
A belélegzett levegő tisztaságának biztosítása napjaink egyik legégetőbb kérdése. Az, hogy egy rossz levegőjű helyiségben való huzamosabb tartózkodás fáradékonyságot, koncentrációs zavart, valamint hosszú távon akár allergiát is okozhat, már eddig is ismert volt, bár a szükségesnél jóval kevesebbet foglalkoztunk vele. Most azonban, a COVID-19 megjelenésével kénytelenek vagyunk minden eddiginél tudatosabban és hatékonyabban orvosolni a problémát, hiszen ez lesz a kulcsa a biztonságos munkavégzés és oktatás újraindulásának.
Mi van a levegőben?
Kivel ne fordult volna elő, hogy pár órányi, egy helyben végzett ülőmunka, olvasás vagy tanulás után azt érezte, hogy teste elgémberedett, feje elnehezedett, és figyelme folyamatosan elkalandozik például úgy, hogy a mondatokat többször is el kell olvasnia ahhoz, hogy megértse őket? Ugyan szervezetünk egy idő után a komfortérzet csökkenésével, fáradtsággal és koncentrációs nehézségekkel jelzi, hogy mikor értünk tűréshatárunkhoz, egy rosszul szellőztetett helyiség levegőjének belégzésével már az addig eltelt órák alatt is jelentősen károsíthatjuk fizikai, sőt mentális egészségünket is.
A zárt terek levegőjét sokféle anyag szennyezheti attól függően, hogy milyen koncentrációban vannak jelen. De mik is pontosan ezek? Biztosan mindenki emlékszik még az általános iskolában bebiflázott definícióra, miszerint a levegő egy olyan színtelen, szagtalan gázkeverék, aminek 78%-át nitrogén, 21%-át oxigén, és körülbelül 1%-át nemesgázok és szén-dioxid (0,04%) adja. Jelen van még ezek mellett egy kis vízgőz is (ez adja a páratartalmat magát). Ezt beszennyezhetik a különböző gázok és gőzök (például cigarettafüst vagy szén-monoxid), szaganyagok (festékek, építőanyagok kipárolgása, emberi vagy állati szaganyagok), aeroszolok, azaz lebegő szilárd és cseppfolyós részecskék (por, köd, pollen), valamint vírusok, baktériumok, gombák és spórák. Ezek közül például a por, a pollen vagy a penész allergiás reakciót okozhatnak, a nitrogén-oxidok hatása – koncentrációjuktól függően – az enyhe fejfájástól kezdve egészen a mérgezésig terjedhet, az areoszol részecskéi pedig nagy számban a tüdőbe jutva lerakódnak, nem beszélve arról, hogy a vírusok is ezeken megtelepedve kerülnek be szervezetünkbe.
Kockázatos helyek
Az elmúlt évtizedekben a beltéri légszennyezés sokkal kevesebb figyelmet kapott, mint a kültéri. Foglalkoztunk a közlekedés, az iparban vagy háztartásokban elégetett tüzelőanyagok, az áramtermelés, vegyipar vagy bányászat stb. okozta légszennyezéssel. Ugyanakkor a legújabb tanulmányok arra is rámutatnak már, hogy zárt, rosszul szellőztetett térben az egészségre káros anyagok sokkal magasabb koncentrációban lehetnek jelen, mint például egy átlagos forgalmú városi utcán.
A levegő szennyezettsége alapján kockázatos helynek számíthat akár a saját otthonunk is, amennyiben nem gondoskodunk a megfelelő gyakoriságú légcseréről. Erre utal például Erin Bromage is, a Massachusettsi Dartmouth Egyetem immunológus és biológus professzora, amikor azt állítja a COVID-19 terjedésével kapcsolatban, hogy az Államokban a legtöbben saját otthonukban kapták el a kórt. A forrás ugyan mindig egy, valamilyen közösségben megfertőződött családtag volt, aki aztán az otthonában már akadály nélkül adhatta tovább a fertőzést akár az összes vele együtt élőnek.
Ugyanakkor az otthoni fertőzések elkerüléséhez elsősorban a gócpontok, azaz a zárt terű, nyilvános helyek tiszta levegőjének biztosítása jelentené a megoldást. Ilyen gócpontok lehetnek a mesterséges szellőzéssel el nem látott iskolatermek, óvodák vagy egyéb oktatási helyszínek, hivatalok, irodák, kisebb-nagyobb tárgyalók, váró- és edzőtermek, ahol sok ember zsúfolódik össze egyszerre.
Miként hat a kognitív képességekre a belső levegő szennyezettsége?
Zárt helyiségben tartózkodó emberek kilégzése ugrásszerűen megnöveli a tér levegőjének hőmérsékletét a benne található szén-dioxid-szinttel együtt. A szén-dioxid emelkedése kitágítja az agyi ereket, a neuronok működését lassítja, valamint hátráltatja a kommunikációt az agy különböző régiói között. Ez drámai hatással van az általános teljesítőképességre, a problémamegoldó képességre, valamint a helyes döntések meghozatalában is hátráltat.
A New York állambeli Upstate Orvostudományi Egyetemen végzett kutatások során olyan helyiségekben tesztelték a kísérleti alanyok hatékonyságát és döntéshozatali képességét, amelyekben eltérő szén-dioxid-koncentrációt állítottak be: 1000 és 2500 ppm. A számok megértésében segít, hogy a kinti levegő szén-dioxid-koncentrációja 300-400 ppm körül alakul, egy átlagos lakásban pedig 900 ppm körül mozog ez az érték. A tiszta levegő felső határa 1000 ppm, ehhez képest viszont egy átlagos szellőzésű osztályteremben vagy irodában ez az érték akár 1400-2000 ppm között is mozoghat, de elégtelen légcsere mellett ennél jóval magasabbra is felszökhet. A tesztek végeredménye egyértelmű összefüggést mutatott a levegő “fáradtsága” és a mentális képességek alakulása között: a magasabb szén-dioxid-koncentrációjú teremben ülők eredményei jelentősen rosszabbak lettek azokénál, akik tiszta levegőt belélegezve oldották meg a feladatokat.
Mi történik egy osztályterem levegőjében?
Az offline oktatás újraindításával gyermekeink újra ki vannak téve a zsúfolt, zárt terekben létrejövő légszennyezettségnek, illetve az ezzel természetszerűleg együtt járó vírusfertőzéseknek is. Noha az egyszerűbb, kézenfekvő óvintézkedések – mint a hőmérsékletmérés, rendszeres kézmosás és -fertőtlenítés, maszk viselése és a kellő távolság megtartása – némi fegyelemmel és figyelemmel könnyen betarthatóak, addig a használt, esetlegesen kórokozót is tartalmazó levegő cseréjéről, valamint az állandó friss levegő biztosításáról már nehezebb gondoskodni. Ennek veszélyeire hívja fel a figyelmet a berlini Hermann-Rietschel-Institut egy kutatásában. A látványos videóval illusztrált kísérletben a levegőben terjedő kórokozó útját vizsgálták egy osztályteremben, ahol 24 diák vett részt egy órán, bukóra nyitott ablakok mellett. Az eredmény ijesztő: az egyetlen fertőzött tanuló által kilélegzett vírusok tulajdonképpen 2 perc alatt eljutottak a tanterem bármely pontjára. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mindenki azonnal meg fog fertőződni a teremben, hiszen ehhez nagy mennyiségű belélegzett, esetleg nyálkahártyára, szembe kerülő vírusra van szükség. Ugyanakkor minél több ideig tartózkodunk egy fertőzött levegőjű helyiségben, annál nagyobb az esély a megbetegedésre. Ez ellen egyetlen megoldás létezik: a levegő tisztántartása. Ez, megfelelő szűrő- és tisztító berendezések hiányában, az ablakok folyamatos nyitva tartásával biztosítható. Hideg idő esetén többé-kevésbé megoldás lehet, hogy csak a felső ablakokat hagyjuk nyitva (amennyiben vannak ilyenek), így a kilélegzett, melegebb levegő könnyebben távozik az osztályteremből, hátránya viszont, hogy a bent tartózkodó diákok – különösen az ablak mellett ülők – egy része kellemetlennek találhatja a folyamatosan beáramló hideg levegőt.
Dr. Shelly Miller, a Colorado Egyetem professzora szerint nagy mértékben csökkentheti a fertőzés kockázatát az is, ha az órák hosszát rövidítjük. Így meg tudjuk előzni azt, hogy a levegőben összegyűlő, fertőző vírusrészecskéket hordozó aeroszol elérje a kritikus mennyiséget. A rövid órák közötti szünetekben pedig lehetőség van a terem levegőjének teljes cseréjére. Dr. Shelly Miller egyébként tagja volt annak a csapatnak, akik azt vizsgálták még 2020 elején, hogy miként is fertőződhetett meg egy Washington állambeli kórus tagjainak több mint 70 %-a egy próba alkalmával úgy, hogy csupán egyetlen énekesük hordozta a vírust. Vizsgálatuk végén a magas arányú fertőződés okaként a terem zsúfoltságát, a próba időtartamának hosszúságát (2 és fél óra), az éneklést (ugyanis énekléskor még több aeroszolt juttatunk a levegőbe, illetve mélyebbre is szívjuk a belélegzett levegőt), valamint a megfelelő szellőztetés és légcsere hiányát jelölték meg.
Azokban az intézményekben, ahol lehetőség nyílik szellőztető és légszűrő berendezés beépítésére, ott tökéletes megoldás lehet a Viessmann Vitovent 200-P nevű készüléke. A berendezés olyan, mesterséges szellőzéssel el nem látott iskolatermek, edzőtermek, irodák, tárgyaló- vagy oktatótermek utólagos gépészeti kiegészítő berendezése lehet, amivel a helyiségben tartózkodók komfortos és kellemes frisslevegő-ellátása mellett a helyiségben esetlegesen vírussal fertőzött kis aeroszolok szűrése is lehetséges.
A berendezés működési elve – például egy tanterem esetében – a következő: reggel, a tanulók megérkezésekor a levegő szén-dioxid-tartalmának növekedését érzékelve működésbe lép, és ennek alapján szabályozza a nap folyamán a frisslevegő-bevitelt, valamint szűri a levegőt az esetlegesen vírussal fertőzött aeroszoloktól. Így a tanulóknak nemcsak az egészsége, azaz a vírusmentes környezet biztosított, de a folyamatos, friss, oxigéndús levegő is, ami elengedhetetlen a tanuláshoz és a megfelelő koncentrációhoz.
A Vitovent 200-P a terem levegőjét beépített HEPA H14-szűrőivel tisztítja meg a szálló, esetlegesen vírust is magukban hordozó aeroszoloktól. Amikor az oktatásnak vége, a CO2-koncentráció változásából tudja a berendezés, hogy a terhelés megszűnt, és visszaveszi a teljesítményét.
A tartalom a Viessmann Fűtéstechnika Kft. támogatásával a HVG BrandLab produkciójában készült, létrehozásában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.