BrandContent OTP Bank Nyrt. 2021. április. 15. 14:30

Az aprócsörgetéstől az érintésig: egyre több ország válhat készpénzmentessé

Feltehetően sokunknak okozott már bosszúságot, amikor a zsebünkben kotorászva kellett egy áru, vagy szolgáltatás ellenértékét apróval rendeznünk, pláne, ha nem volt a fizetéshez szükséges összegnek megfelelő fémpénz nálunk. A jó hír az, hogy egyre több országban – legyen szó egy egyszerű vásárlásról akár – a tranzakciók javarészt már készpénzmentesen zajlanak. A statisztikák szerint azonban Magyarország még messze van ettől, noha az igény fokozatosan nő a készpénzhelyettesítő eszközök használata iránt, s egyre többen élnek is e lehetőséggel.

Nagy fába vágta fejszéjét a dán kormány 2014-ben. Nem kevesebbet tűztek ki célul, mint azt, hogy kvázi készpénzmentesítik a pénzforgalmukat. A terv teljesítése azonban kicsit döcögött.  Dánia kormánya már 2016-tól szerette volna előírni, hogy a ruházati boltok, a benzinkutak és az éttermek ne legyenek kötelesek készpénzt elfogadni, ám 2017 végéig csak néhány üzletnek engedélyezték, hogy megtagadhassák, ha valaki esetleg így akar fizetni. A lépés egy kormányzati gazdaságélénkítő csomag része volt, amelytől a pénzforgalom hatékonyságának további növelését várták.

Mindenesetre a dánok törekvései átragadtak a többi skandináv államra is. A térségben 2018 közepére, ha nem is valósult meg a készpénzmentesség, de a fizetéseken belül az érmék, bankjegyek aránya nagyjából 30 százalékra csökkent az elektronikus formák 70 százalékával szemben. Egyebek mellett annak köszönhetően, hogy a helyi bankok egy azonnali elszámolással működő mobilfizetési rendszert vezettek be.

Svédország  2020 végén azt tűzte ki célul, hogy 2023 márciusára a világ első, teljesen készpénzmentes társadalmává válik. Viszonyításként, hogy mennyi időbe is telt, amíg ez megvalósulhatott: 2008-ban a vásárlások 40 százalékát rendezték készpénzben, ezt az arányt sikerült 2018-ra 13 százalékra lefaragniuk. Persze mondhatnánk, ebben nincs semmi különleges, hiszen Svédország mindig élen járt a pénzforgalmat érintő innovációkban: 1661-ben az első európai országként bocsátott ki bankjegyeket, és az első bankjegykiadó automata is a svédeknél jelent meg 1967 júliusában.

De mi lett a dánokkal? Egy 2020 novemberében kiadott összesítés szerint Dánia 2018-ban (ennél frissebb adatok jelenleg nem elérhetők) az akkor még 28 tagot számláló EU-s mezőnyben annak a top 12 államnak volt az egyike, amelynek területén a legtöbb készpénzmentes tranzakció bonyolódott le.

Az EU keretein kívülre is kitekintve: egy tavaly januári elemzés a svédeken és a finneken kívül globálisan további négy olyan országot nevezett meg, melyek a legjobb úton haladnak a készpénzmentes társadalom felé. Ezek: az EU-ból épp nemrég kilépett Egyesült Királyság, Kína, Dél-Korea, valamint Ausztrália.

A készpénzmentesség persze nem azt jelenti, hogy egyetlen dollár- vagy eurocent, illetve – Magyarország esetében – forint sem cserél gazdát, bankjegyek és érmék formájában, hanem azt, hogy a szerepük marginalizálódik. A szakirodalom már akkor is készpénzmentesnek minősít egy gazdaságot, ha ezek aránya a fizetési tranzakciókon belül nem haladja meg a 6-7 százalékot.

Ahhoz viszont, hogy ténylegesen megszűnjön a készpénzhasználat az üzletekben, jogszabályi változás is szükséges, miután ma még a világ szinte minden részében törvények írják elő, hogy a készpénzt mindenhol kötelesek elfogadni fizetési eszközként (mint említettük, Dániában külön engedély kellett az ez alóli mentességhez). Ugyanakkor ma már egyre több helyen azt is jogszabályban rögzítik, hogy legalább egy elektronikus számlakiegyenlítési módot – bankkártyás, illetve mobiltelefonos fizetést NFC-n vagy akár QR-kód leolvasásával, esetleg online pénzküldést – is lehetővé kell tenni.

Magyarország a szóban forgó uniós összevetésben a mezőny második felében helyezkedett el, csupán öt országot – Görögország, Lettország, Litvánia, Portugália és Szlovákia – előzött meg. Nem csoda, hiszen a világtendenciával ellentétesen nálunk nemhogy csökkenne, hanem éppen ellenkezőleg, évről évre nő a forgalomban lévő készpénz mennyisége. Míg például 2007 végén még 2 ezer milliárd értékű fizetőeszközt tartottunk magunknál, addig idén, január végén már közel 7300 milliárdot – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.

Az okok szerteágazóak. A Magyar Bankszövetség 2019 novemberében publikált tanulmánya szerint a hazai készpénzállomány növekedését részint a nagy címletek bővülése idézi elő, míg a kisebb címletek használata gyakorlatilag stagnál. Természetesen Magyarországon is megvannak a készpénzes fizetést helyettesítő eszközök, és azok használata is sűrűsödik. Évről évre több a kártyás vásárlás (érintőkártyás tranzakció, online fizetés), az átutalások, valamint a csoportos beszedések (netbank, mobilbank használata) száma, az azonnali fizetési szolgáltatás tavaly márciusi bevezetése pedig tovább bővítette a fizetési lehetőségek körét.

A készpénzhasználat visszaszorítása érdekében egyébként a Bankszövetség az említett tanulmányában nyolcpontos javaslatcsomagot fogalmazott meg, melyek megvalósítása révén a számításai szerint összességében a GDP 1,7 százalékának megfelelő összeget, azaz mintegy 700 milliárd forintot lehetne megtakarítani (ami még így is alig tíz százalékkal mérsékelné a forgalomban lévő készpénz mennyiségét).

Az OTP Bank megbízásából végzett korábbi kutatás szerint a bankkártyával rendelkező felnőttek több mint fele, ahol csak teheti, kártyával fizet. Ehhez bizonyára hozzájárultak a koronavírus-járvány miatti korlátozások, tehát, hogy egészségügyi okokból sokan biztonságosabbnak tartják az érintésmentes fizetést. A 18 évnél idősebbek csupán 16 százaléka részesíti előnyben a készpénzes fizetést a bankkártyással vagy mobiltelefonossal szemben. A készpénz-helyettesítő eszközök használatára ösztönözhet, hogy a legnagyobb hazai hitelintézet kutatásából az is kiderült: a bankkártya-tulajdonosok 56 százalékával fordult már elő, hogy el kellett állnia a vásárlástól, mert kártyával nem tudott fizetni, viszont elég készpénz nem volt nála.*

Január 1-jétől minden online pénztárgéppel rendelkező vállalkozásnak biztosítania kell az elektronikus fizetés lehetőségét vásárlói részére. Az OTP Csoport több megoldást is kínál a kereskedők részére, hogy a jövőben egy vásárlóról se kelljen lemondaniuk.

Az OTP Bank szakértői az évi 30 millió forint alatti árbevétellel rendelkező társaságoknak a SimpleBusiness applikációt javasolják. A kereskedőnek mindössze egy okostelefonos alkalmazást kell letöltenie, nincs szükség POS-terminál telepítésére, csupán egy mobiltelefonra és aktív internetkapcsolatra. A mobilalkalmazás lehetővé teszi a bankkártyás mellett az azonnali fizetés lehetőségét is QR-kóddal vagy linkes fizetéssel. A nagyobb, évi 30 millió forint fölötti árbevétellel bíró vállalkozások számára az OTP Bank a POS-terminálokat javasolja. Természetesen a törvényi változástól függetlenül, továbbra is a vásárló döntése, hogy milyen módon fizet, készpénzzel, vagy bankkártyával.

*A kutatás az OTP Bank megbízásából az MTM Kft. Pulzus kutatási applikációjával készült 1090 felnőtt korú, internetező és okostelefont használó válaszadó részvételével. Az adatfelvétel 2020. 11. 26. és 2020. 11. 28. között történt.

A tartalom az OTP Bank Nyrt. megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.