Az amerikai születésű Christopher Mattheisen közvetlenül a rendszerváltás után látogatott először Magyarországra, és egy hatéves szünettől eltekintve karrierje nagy részét itt töltötte, hol saját alapítású tanácsadó cégét egyengetve, hol telekommunikációs vállalatoknál, különböző vezetői pozíciókban. Miután a ranglétrát végigjárta, 2006 és 2018 között a Magyar Telekom vezérigazgatója volt, és az ország legbefolyásosabb emberei között emlegetik a nevét.

Amikor tavaly úgy döntött, hogy otthagyja a távközlési szektort, és júliustól távozik a Telekomtól, még nem lehetett tudni, hogy újra saját vállalkozásba kezd, vagy esetleg végleg visszavonul. Időközben beszállt a Brain Bar jövőfesztiválba és az újhullámos Budapest Schoolba is befektetett, a legújabb technológiákkal való kacérkodásának eredményeként pedig meglepetésre visszatért a nagyvállalati életbe, és 2019 márciusában kinevezték a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatójának.

A magyarul is kiválóan beszélő üzletemberrel a cég harmadik kerületi központjában beszélgettünk az üzleti világot és a mindennapokat egyaránt felforgató digitális technológiákról.

Fel sem merült Önben, hogy több mint 15 év magyarországi karrier után újra külföldön keressen kihívást magának?

Christopher Mattheisen: Szeretem Magyarországot. Hosszú ideje itt élek, magyar a feleségem, a családom, a baráti köröm. Az elmúlt húsz évben persze többször felmerült ez a kérdés a fejemben, voltam Londonban, és az Egyesült Államokban is dolgoztam egy évig, de én nagyon otthon érzem magam itt Magyarországon. A feladatok, a küldetések nagyon izgalmasak, szeretek itt lenni.

Mit látott meg végül a Microsoftban, amit semelyik másik cég nem tudott volna Önnek kínálni?

C.M.: Amikor eljöttem a Magyar Telekomtól, nem igazán állt szándékomban visszamenni dolgozni, de volt néhány kisebb befektetésem, és volt néhány olyan terület, ami kifejezetten érdekelt. Ilyen az AR, VR és MR (kiterjesztett, virtuális és kevert valóság) technológiája, a mesterséges intelligencia (AI) vagy az IoT (a dolgok internete). Aztán egy éve, amikor megkeresett a Microsoft, és elkezdtünk beszélgetni, rájöttem, hogy ez a Microsoft már nem ugyanaz a cég, amit én ismertem. Sok izgalmas dologban van benne, és már sokkal több, mint egy szoftvercég. Különösen vezető szerepe van például a mesterséges intelligencia területén, ahol több szabadalma van, mint bármelyik más cégnek. A kiberbiztonságra is nagy hangsúlyt fektet, a kevert valóságban is benne van a HoloLens szemüveggel, és persze emellett még mindig foglalkozik szoftverekkel.

Mielőtt megegyeztünk arról, hogy itt folytatom a pályám, sokat beszélgettünk, és nagyon izgalmasnak találtam, ahogy átalakul a Microsoft teljes üzleti modellje. Míg öt éve mindenki a szoftvereiről ismerte, ma már sokkal inkább hasonlít egy szolgáltatóhoz. Benne volt a döntésemben, hogy ha csatlakozom, sok mindent tanulhatok első kézből az említett digitális technológiák területén, és persze a szolgáltatási szektorban szerzett tapasztalataimnak köszönhetően, ahová a felhővel és a mesterséges intelligenciával a Microsoft is belépett, én is tudtam valami újat mutatni.

Hogyan tudja hasznosítani a Microsoftnál a telekommunikációs világban szerzett tapasztalatait?

C.M.: Nagyon sok a közös vonás a két területen. A felhőszolgáltatás egy olyan üzleti modell, ami rendszeres bevételre épül, vagyis olyan, mint egy előfizetés. Hogy egy előfizetéses szolgáltatást hogyan kell marketingelni, vagy hogyan kell felépíteni a kapcsolatot az ügyfelekkel, abban van némi tapasztalatom. Nagyon sokat fejlődött már ezen a téren a Microsoft, de úgy érzem, hogy még mindig van hova fejlődni.

Ma a vállalatoknak számos technológiai kihívással kell szembenézniük. Hogyan tudja őket segíteni ezekben a Microsoft?

C.M.: Talán ez a legizgalmasabb kérdés. A ma vállalkozásai előtt a legnagyobb kihívás a digitális transzformáció. A Microsoft felső menedzsmentje nagyjából öt évvel ezelőtt döntötte el, hogy a felhő az az irány, amit meg kell célozni, válaszul arra, hogy szinte minden iparágban megjelentek a felforgató, diszruptív technológiák. Ez a diszrupció — vagyis alapvető, gyors piaci változás — digitális természetű, és úgy gondolom, hogy a távközlési tapasztalatom itt releváns lehet, mert a telekommunikáció volt az egyik első gazdasági szektor, amelynek szembesülnie kellett ezzel a gyors változással, és meg kellett tanulnunk, hogy egy létező nagyvállalat hogyan tud rá hatékonyan reagálni a digitális technológiák segítségével.

Szinte minden ma tapasztalt diszrupció olyan kis céggel kezdődött, ami aztán hirtelen nagyra tudott nőni. Azt, hogy a kisebb, vagy akár nagyobb cégek reagálni tudjanak ezekre a változásokra, csak a digitális technológiák tudják lehetővé tenni, illetve a mögöttük álló felhő. Ma már a startupoknak, de még a nagyobb techcégeknek sincsenek saját szerverfarmjai, mert nagyon jól tudják, hogy ha növekedni akarnak és gyorsan reagálni a technológiai változásokra, például a mesterséges intelligencia fejlődésére, akkor az adataikat a felhőben kell tárolniuk. Öt éve nagyot kockáztatott a Microsoft azzal, hogy feltett mindent egy lapra, de most éppen ezért tudunk segíteni a cégeknek túlélni, sőt növekedni ebben az új világban.

Sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent a felhő. Milyen hétköznapi alkalmazásai vannak a technológiának, és Ön szerint miért éppen ez alakítja majd át az üzleti világot?

C.M.: A legtöbben valószínűleg a fájlok távoli szervereken való tárolásával azonosítják a felhőt, sokan használják például a Dropboxot, vagy a Microsoft megoldását, a OneDrive-ot. De a felhő ennél sokkal több. Leegyszerűsítve úgy is lehet értelmezni, mint egy óriási teljesítményű, kapacitású és tárhellyel rendelkező számítógépet, amihez bármikor hozzá lehet férni. Ha csak egy kicsi kell belőle, akkor kicsit használjuk, de ha megnő az adattárolási igény, akkor nagyon gyorsan lehet bővíteni a kapacitást. Ha valaki egy kis üzletből gyorsan növekszik, akkor nem kell azzal foglalkoznia, hogy fenntartson és fejlesszen saját infrastruktúrát, hanem folyamatosan, a saját ütemében tud növekedni. Ha minden forrás ott van a felhőben, nagyon gyorsan lehet használni bizonyos applikációkat, vagy a mesterséges intelligenciát anélkül, hogy be kelljen fektetni valamilyen lokális csúcstechnológiás megoldásba. Tulajdonképpen ez egy olyan informatikai háttér, amihez olyan egyszerűen hozzá lehet férni, mint a vízhez egy csapból.

Milyen iparágakban válhat leginkább a cégek hasznára a felhő?

C.M.: Inkább az a kérdés, hogy melyikben nem. Ma már minden cég digitális cég, és ma már minden szervezet digitális szervezet – az önmeghatározásától függetlenül. Hiszen a közeg változott meg gyökeresen: felhőalapúvá és mobillá vált a világ. Hogy egy helyi példát hozzak, dolgoztunk a Waberer's nevű szállítási céggel, amiről elsőre nem gondolná az ember, hogy milyen hatékonyan tudja használni a mesterséges intelligenciát. De amint az összes adatuk felkerült a felhőbe, és gyorsan alkalmazni tudták az AI-alapú technológiákat, — például az útvonalak optimális megtervezésére, a sofőrök beosztására —, azonnal jelentős költségcsökkenést tudtak elérni. Szerintem minden cégnek el kell kezdenie tanulni, hogyan lehet a rendelkezésére álló adatvagyonát a saját javára fordítani. Ha egy cég nem tartja a tempót, akkor számolnia kell azzal, hogy lesz egy másik, ami már erre az üzleti modellre épít, legyen az bank, távközlési vállalat vagy szállítmányozási cég.

Ugyanakkor a felhőmegoldásokkal reményeink szerint nem csak az üzleti világot szolgáljuk ki, de elősegítjük a köz- és az akadémiai szféra digitalizációját, az egészségügy modernizációját is.

Felmérések szerint még az elmúlt években is elég bizalmatlanok voltak a magyar vállalatok a felhővel kapcsolatban. Ma hogy látja ezt a helyzetet?

C.M.: A kutatásainkból kiderül, hogy kritikus ponthoz érkeztünk, mert a felhővel érdemben nem foglalkozó vezetők is látják, hogy ez lesz a jövő. Azaz tudják, hogy a jövőben foglalkozniuk kell vele. Magyarországon korábban azt láttuk, hogy a konzervatívabb hazai vállalatok attól féltek, hogy ha nincs a szemük előtt a szerver, ahol az adataikat tárolják, akkor nincsenek biztonságban. Azóta kicsit fordult a kocka, és kezdenek rájönni arra, hogy ha a helyben tárolt adataikhoz mások is hozzáférhetnek, és épp ezért nincsenek biztonságban. Az emberi tényező éppen olyan fontos, mint bármilyen technológiai kockázat. Ma úgy látjuk, hogy egyre több magyarországi cég kezd megbarátkozni a felhővel, és belevágni, az ő példájukat látva pedig lassan a többiek is megnyugszanak. Akik viszont saját infrastruktúrát tartanak fenn, azok szakemberhiánnyal küzdenek.

Van néhány tényező Magyarországon, ami egyedülálló a térségben. Például, ha megnézzük a pénzügyi szolgáltatások szektorát, akkor látjuk, hogy terjednek az érintésmentes kártyák, bevezették az online pénztárgépeket, tehát vannak jó példák a digitalizációra, de így is azzal kell szembesülnünk, hogy a lakossági tranzakciók több mint 80 százaléka készpénzben történik. Még nem tartunk ott, hogy a magyar gazdaság többsége agilis és digitálisan felkészült lenne, de jó úton járunk.

A mesterséges intelligencia milyen területeken érinti majd leginkább az emberek életét, és Ön szerint hogyan lehet eloszlatni a technológiával kapcsolatos félelmeket?

C.M.: Tény, hogy van egy általános félelem a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatban, és ettől csakis a megfelelő oktatással, neveléssel lehet megszabadítani a társadalmat. Az is tény, hogy nemcsak Magyarországon, de számos helyen munkaerőhiány van, a mesterséges intelligencián alapuló algoritmusoknak és a robotizációnak köszönhetően pedig már most vannak olyan rutinfeladatok, adminisztrációs munkakörök, amiket át tudnak venni a gépek az emberektől. Ez persze kelthet félelmet, de úgy is fel lehet fogni, hogy az embereknek megmaradnak a kreativitást igénylő munkakörök.

Az MI-ignoranciát úgy lehet legkönnyebben legyőzni, ha nem technológiaként, hanem megoldásként beszélünk róla. Elég a legfontosabb közszolgáltatásokra vagy közösségi felhasználásokra gondolni, hogy ezt megértsük: például az önvezető autók biztonságosabban és szabálykövetőbben közlekedhetnek, az egészségmegőrzés és -helyreállítás olcsóbb, hozzáférhetőbb és hatékonyabb lehet az MI által felügyelt okos telemedicina eszközök hadrendbe állításával. De a civilizációk közti nyelvi-kulturális korlátokat is ledönthetjük szüntelenül fejlődő, valós időben működő fordítóalkalmazásokkal.

Persze az is fontos, hogy a technológiát jól oktassák az egyetemeken, már sokkal korábban meg kell ismertetnünk a gyerekekkel, például a programozási alapelveken keresztül, hogy később jobban tudjanak alkalmazkodni a gyorsan változó világhoz. A Microsoft ezért már általános iskolai szinttől kezdve nagy hangsúlyt helyez a megfelelő digitális oktatásra.

A felhőn és a mesterséges intelligencián kívül milyen más technológiák változtathatják meg az üzleti életet a közeljövőben?

C.M.: Eddig talán kevés szót ejtettem az IoT-ról, a dolgok internetéről, pedig a szenzorok, robotok, kamerák, drónok és egyéb eszközök együttműködésére épülő technológia hamarosan alapvető kérdés lesz a cégek számára. Ha például egy távközlési cég elkezd kamerával felszerelt drónokat használni az infrastruktúrája, pl. adótornyai, vagy vezetékeket tartó oszlopai karbantartására, akkor azok a drónok exponenciálisan növelik a felhőben tárolt adatmennyiséget. Hogy ebből az adathalmazból értéket tudjanak teremteni, mesterséges intelligenciára épülő elemzési technikákat kell használni, és így tovább. De az életünk szinte minden aspektusában megjelenik majd az IoT, az agrárgazdaságtól a gyártásig.

Aki átélt húsz évet az informatikai és mobiltechnológiák területén, az tudja, hogy eddig is óriási technológiai változások történtek, de azok eltörpülnek azok mellett, amik most jönnek. Ha a digitalizációt, mint a legújabb üzleti forradalmat nézzük, még csak a kezdet kezdetén vagyunk.

Az oldalon elhelyezett tartalom a Microsoft Magyarország megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.