Annyit mindannyian tudunk róla, hogy veszélyes lehet a bőrünkre, és hogy jobb tőle óvni a szemünket. De pontosan mi is az ultraibolya sugárzás és hogyan tud kárt okozni szervezetünkben? Milyen betegségeket okozhat és miként szolgálhatja mégis egészségünket? Hogyan védekezhetünk ellene? És mi a szerepe a természetben? Itt az idő, hogy (UV)-fény derüljön minden titokra!
Mi is pontosan az ultraibolya sugárzás?
Jöjjön egy kis fizika! Ha a Napból érkező elektromágneses sugárzásokat frekvenciájuk – vagyis hullámhosszuk – szerint sorrendbe tesszük, megkapjuk az elektromágneses spektrumot. Ennek egy meglehetősen kis részét nevezzük látható spektrumnak, hétköznapi nevén fénynek. Az elektromágneses spektrum fényen kívül eső részét – mely az emberi szem számára láthatatlan – nevezzük sötét fénynek, aminek többek között az ultraibolya sugárzás, vagyis UV-sugárzás is a részét képezi. Nevét onnan kapta, hogy a legkisebb hullámhosszúságú de még látható szín az ibolya, az az alatti hullámhosszúságú tartomány pedig az a bizonyos ibolyántúli (UV) sugárzás.
Ha egyszerűen akarunk fogalmazni: az UV-sugárzás olyan fény, amit nem látunk, de ettől függetlenül közvetlen hatással van szervezetünkre.
A, B, C
Ám nem mindegy milyen hatással – ami pedig már többek között függ attól is, hogy pontosan milyen ultraibolya sugárzásról is beszélünk. Ugyanis hullámhossztól függően itt is tudunk csoportosítani.
A 100 és 280 nanométer közé eső sugárzást nevezzük UV-C-nek, melyet teljesen elnyelt a földi légkör, így csak azoknak kell miatta aggódni, akik az űrbe merészkednek. A Földön sterilizálásra használják.
280 és 325 nanométer közé esik az UV-B, melynek nagy részét a Föld ózonrétege nyeli el, egy részét viszont nem, így mindenképpen találkozunk vele. Az UV-B elősegíti a csontképződést, ám közvetlenül károsíthatja a DNS-t, mely bőrrák kialakulásához vezethet, illetve károsíthatja a szemet is. Szervezetünk melanintermelésével védekezik ellene – ezek a pigmentek teszik barnává a bőrt, miután oxidálódnak, ha nagyobb dózisú sugárzás éri őket.
És végül ott van a 315-400 nm közé eső UV-A, amelyből a legtöbb jut a Föld felszínére, és amivel így a legtöbbet érintkezünk. Nem túl jóindulatú: károsítja a kollagénrostokat, ezáltal öregíti a bőrt, sőt, bőrrákot okozhat.
Első pillantásra igencsak ijesztő lehet az UV-fény, ám miután folyamatosan körülöttünk van valamilyen szinten, sejthető, hogy veszélye leginkább attól függ, milyen dózist kapunk belőle.
Hol érintkezünk UV-sugarakkal?
Először is érdemes tudni, hogy pontosan hol és mikor éri a szervezetünket nagy mennyiségben természetes UV-sugárzás. Az UV-sugárzás mértéke a tavaszi és nyári hónapokban nő meg, ezeken a napokon is 10:00 és 16:00 között kapjuk a legnagyobb dózist. Bár felhős időben lehet, hogy kevesebb UV-fény ér minket, érdemes tudni, hogy vannak olyan felhőfajták, melyek pont, hogy felerősítik azt azzal, hogy visszaverik. A földrajzi tényezők is szerepet játszhatnak: nem mindegy, mennyire vagyunk távol az Egyenlítőtől: amennyiben messzebb vagyunk tőle, az UV-sugárzás mértéke is nő, csakúgy, mint a tengerszinttől távolodva. A sugárzás intenzitása nagyjából 300 méterenként növekszik 4%-kal. Emellett környezetünkre is megéri odafigyelni: a friss hó a 80%-át, a tenger a 25%-át, a homok pedig a 15%-át veri vissza az UV-sugárzásnak.
De honnan tudhatjuk, hogy éppen mennyire magas a sugárzás mértéke?
Szerencsére az Országos Meteorológia Intézet az UV-sugárzás mértékét is méri, és naponta ad általános előrejelzést (területi bontásban), több településen pedig órára pontosan mutatja meg, mekkora volt a sugárzás és hogy az mennyire veszélyes. Az oldalon azt is megtalálhatjuk, hogy különböző sugárzási mértékeknél mennyi napozási idő a megengedett, és hogy milyen öltözködés ajánlott akkor, ha huzamosabb ideig tartózkodunk a szabadban.
Nincs egészséges lebarnulás
A World Health Organization határozottan jelenti ki oldalán, hogy nem létezik olyan, hogy egészséges lebarnulás, hiszen az már mindenképpen annak a jele, hogy a kellőnél több UV-sugárzás ért minket, ami ellen a bőrünk elkezdett védekezni. Ilyenkor a barna bőrréteg valamelyest megóv minket a fehér réteg felett, ám csupán rövid távon. Hosszú távon ez a bőrréteg leég, ami a bőrsejtek pusztulásával jár. Ez eleinte égető vörös érzést eredményez, majd később a bőr hámlását, mely bár nem fájdalmas, de megvannak a maga veszélyei: például hogy az új, fehér réteg extrán érzékeny az UV-sugárzásra. Érdemes kiemelni azt is, hogy a bőr leégésekor immunrendszerünk is gyengébbé válik.
Azok, akik napsugárzásban gazdag helyen élnek, nagyobb eséllyel vannak kitéve a bőrrák kockázatának. A gyerekkori sorozatos leégések is veszélyt jelenthetnek, hiszen a bőrráknak vannak olyan fajtái, melyek ezek hatására alakulnak ki – akár évtizedek múlva is.
De nem csak a bőrrákkal kell számolni: ha bőrünket sokszor éri erős UV-sugárzás, felgyorsulhat az öregedési folyamat, ráncok alakulhatnak ki, bőrünk veszíthet feszességéből, korábban jelenthetnek meg májfoltok, illetve a rákot megelőző bőrelváltozások. Ezek száraz, hámló, durva érintésű területek, amiket a szaknyelv actinic keratosisnak nevez. Emellett alapvetően csökkenhet a bőr immunrendszerének hatékonysága is.
Veszélyeztetett gyerekek
Az ultraibolya-sugárzás veszélyeivel kapcsolatban fontos kiemelni a gyermekek védelmét, hiszen ők azok, akik nem fogják fel egy láthatatlan fény erejét és káros hatásait, így nem is biztos, hogy komolyan veszik figyelmeztetéseinket. Holott a legkisebbek szeme kimondottan érzékeny az UV-sugárzásra. 20 éves koráig egy felnőttet összesen annyi UV-sugárzás ér, mint amennyi majd éri 20 és 60 éves kora között.
A szemük mellett a fiatalok bőre is érzékenyebb lehet, könnyebben és gyorsabban égnek le. Ezért fontos figyelni rájuk még a homokozóban is, hiszen – mint említettük – a homok is azon anyagok közé tartozik, melyek visszaverik az UV-sugárzást. Emellett mindig törekedni kell arra, hogy a szabadtéri játékban mindig legyenek szünetek, mikor megpihenhetnek az árnyékban, kicsit elbújva a napfény elől.
A szem sincs biztonságban
Az UV-sugárzás a szemünkre is veszélyes lehet. Leginkább az UV-A károsíthatja a sárgafoltot, a szem ideghártyájának egy kicsi, de igen fontos területét, ami a központi látás romlásával, a kontraszt-élesség csökkenésével és a színek élénkségének tompulásával járhat.
Bár az UV-B sugárzás nagy részét elnyeli a szaruhártya és a szemlencse, mégis, ez a fajta sugárzás nagyobb kárt okozhat, mint az UV-A sugárzás. Egyik végeredménye lehet a szürkehályog kialakulása, mely a szemnek azt a részét homályosítja el, mely a fény befogadásáért felel.
Ugyancsak összeköthető az UV-sugárzással a kúszóhártya, egy bőrkinövés, mely a szemfehérjén kezdődik el, általában az orrhoz közeli oldalon, sokszor ránőve a szaruhártyára is, így blokkolva a látást. Bár pontos kialakulási oka nem ismert, annyit tudunk róla, hogy leginkább a mezőgazdaságban dolgozó idősebb férfiaknál jellemző, akik többet vannak kitéve a tűző napnak és a pornak. A köznyelv csak “farmer szemnek” nevezi a jelenséget.
Napszemüveget fel!
Szemünk védelme az UV-sugárzástól viszont némileg egyszerűnek mondható: ajánlott magas minőségű napszemüveget vagy az UV-t 400 nm-ig szűrő színtelen lencsét viselni. Napjainkban már gyártanak UV-védelmet nyújtó kontaktlencséket is, ám ezek csak a szem egy kis részét védik, a szemhéjat és a szem szélső részeit viszont így is érheti károsodás. Ezért ajánlott egy jó minőségű napszemüveg, ami kizárja a beeső fényt.
A ZEISS segítségével könnyedén biztosíthatunk megfelelő védelmet szemünknek és környékének az UV-fény ellen. A ZEISS ugyanis minden műanyag lencsét ellát a ZEISS UVProtect Technológiával, melyek így teljesen kiszűrik az UV-sugárzást, egészen 400 nm-ig.
Fontos a napszemüvegekre is nagy hangsúlyt fektetni, ha szemünk egészségéről van szó. A ZEISS intelligens napszemüveglencséinek színintenzitása automatikusan alkalmazkodik az UV-sugárzás mértékéhez, így nyújtva tökéletes UV- és tükröződésvédelmet, leginkább közepes vagy magas fényintenzitás esetén. Négy színben kapható – barna, szürke, pioneer és kék –, illetve mindegyik modell elérhető egységes vagy színátmenetes verzióban. Így stílusosan óvhatjuk szemünk egészségét. A speciális technológia által napszemüvegünk nem lesz zavaró akkor sem, ha árnyékosabb vagy éppen túl fényes területen tartózkodunk, hiszen alkalmazkodnak környezetünkhöz.
Egyszerű a védekezés!
Bár az UV-sugárzás gyilkos ragadozónak tűnhet, a felsorolt következmények könnyen és egyszerűen elkerülhetők. Az átlagosnál már egy kicsit is magasabb sugárzás esetén is szükséges a kalap és a napszemüveg viselése. Erős napsugárzás esetén és a magasabb UV-sugárzás óráiban töltsünk kevesebb időt a szabad levegőn. Bármilyen meleg is van, takarjuk el minél jobban bőrünket, és persze használjunk naptejet – nemcsak napozás, hanem egyszerű kerti munka vagy egy hétköznapi séta során is.
Nem mindenképpen ellenség
Ám ha már ennyi rossz dolgot meséltünk az UV-sugárzásról, illő megemlíteni a kedvező hatásait is. Hiszen bár az UV-sugárzás képes roncsolni bőrünket és szemünket, de közben igencsak fontos szerepet is játszhat egészségünkben. Szervezetünk számára például szükség van rá ahhoz, hogy D-vitamint állíthasson elő, mely erősíti a csontokat, izmokat és az immunrendszert is, illetve néhány rák – például a vastagbélrák – kialakulásának kockázatát is csökkenti. Az UV-sugárzás arra stimulálja agyunk tobozmirigynek nevezett részét, hogy triptaminokat termeljen, melyek olyan kémiai vegyületek, amik a hangulatunkra vannak hatással. És bár eddig úgy vehettük észre, hogy a bőrnek kifejezetten rosszat tesz, az egyik elterjedt bőrbetegség, a pikkelysömör kúrálására például pont UV-fényt használnak.
Az oldalon elhelyezett tartalom a ZEISS megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
