Hogy néz ki ma a magyar felhőpiac, mennyire érett?

Vannak viszonylag objektív számok ehhez kötődően. A felhőpiac növekedésének nagy részét egyelőre Észak-Amerika hozza, mivel ott vannak a nagy, publikus, globális szolgáltatók. A magyar felhőpiac érettségi foka még alacsony, de szépen megérkezik azért ide is a növekedés: nagyságrendileg évente húsz százalék. Természetesen a háború sok dolgot kimozgat a komfortzónából. Amerikában is csökken a lendület ereje így Európa növekedésben felzárkózhat és várakozásaink szerint Magyarország is a régiónak megfelelően gyarapodik. 

Bármennyire impozáns is a 20 százalékos növekedés, a  piaci szereplők felhőérettsége alacsony. Mikor azt nézzük, a cégek hány százalékának van tudatos felhőstratégiája, akkor inkább 10 százalék körüli számokat látunk. Ha azt nézzük, hányan készülnek ilyet kialakítani, szintén hasonló értékeket találunk. Bármiféle tudatosság a felhővel kapcsolatban csak a cégek egy ötödére jellemző. A többiek elkerülni ugyan nem tudják, de még korántsem tudatosan építkeznek. A legjobban ez onnan világítható meg, ha azt nézzük, hogy a magánéletben mindenki használja a felhőre épülő megoldásokat akinek okostelefonja van, de amint ugyanez belép a céges életbe, akkor mindenféle félelmek és bizalmi deficit áll elő, amit nehezebben kezelnek.

Mi lehet az oka ennek az ellentmondásnak, hogy magánemberként elfogadjuk a technológiát, céges környezetben pedig nem így gondolkodunk?

A tudatosság hiánya. A magánéletbe úgy kúszott be, hogy észre se vették az emberek, ezért használják. Üzleti környezetben vállalkozóként üzleti döntéseket kell hozni, ekkor elkezdik jobban körbejárni, és egyszerűen sokan megijednek attól, hogy „nem az övék” az adat. Mert valójában adatról beszélünk mindig, amikor a felhőről beszélünk.

Mennyivel vagyunk lemaradva?

Technológiában nem vagyunk lemaradva. A felhő tipikusan olyan technológia, ami mindenkinek rendelkezésre áll.  Amiben nekünk nagyon gyorsan fel kell vennünk a ritmust, az a tudatosság. Ma már talán minden vállalkozás működtet valamilyen informatikai környezetet, mégis, ennek a fejlesztése a nagyobb cégektől a kisebbig haladva egyre hátrébb kerül a prioritások listáján. Biztos, hogy kellene mind kormányzati mind piaci támogatás és akciók arra, hogy sokkal közelebb vigyük valamennyi céghez a felhőszolgáltatásokat.

Mit jelent pontosan az, hogy technológiailag nem vagyunk lemaradva?

A felhőbe való váltást nem úgy kell kezelni, mint egy nagy ugrást nulláról. Szerintem a legjobb példa a Microsoft üzletimodell-váltása: licencek értékesítéséről átállt az O365-ös felhőalapú szolgáltatásra.   A globális szolgáltatók jelen vannak nálunk és hozzák magukkal ezt a gondolkodást.

Hol kellene megfogni a tudatosítást ahhoz, hogy sokkal nagyobb fokozatba kapcsoljon a terjedés?

Az egyik a nagyobb cégek példája. Ha ők váltani mernek, akkor a piacon is növekszik a bizalom. Ha ők mernek lépni abban, hogy a saját fizikai infrastruktúrájukat – vagy annak egy részét – felhőre cseréljék, annak komoly hatása lehet az egész szektorra. Ez hatalmas döntés, de az ő példájuk nagyon beszédes , kézzelfogható lesz a hatékonyságnövekedés és a hozzáadott érték. Ez nagyon fontos üzenet a piacnak: „nyugodjatok meg, mi is mertünk váltani, nektek sem kell félni tőle”.

A másik réteg pont az ellenkezője, a kicsi cégek, akik összevásároltak eszközöket, elműködnek rajta, de valószínűleg nem a legoptimálisabban, és csak akkor találkoznak a felhős dolgokkal, amikor számukra problémát okoz. Van, hogy magánemberként telefonon is megküzdünk egy frissítéssel, komplexebb környezetben, egy kisvállalatnál, ez azt is jelentheti, hogy a vállalat IT infrastruktúrájába kell belenyúlni. Minél több ilyen helyzettel találják magukat szembe a kisebb cégek, annál nagyobb lehet az igény egy felhő alapú folyamatos szolgáltatásra.

Melyek azok a területek, amik kifejezetten jól működnének felhőben, de Magyarországon még nem ott vannak?

A biztonság egyértelműen. Az adat kulcskérdés, a cégek úgy gondolkodnak, hogy az adatok legyenek nálam, biztonságban.

Ehhez képest mi történik? A legtöbben az internetre vagyunk kötve, nagyon sok a fenyegetettség, a kitettségünk pedig egyre nő. Mindenki érzi, hogy valami védelem kell, de ezen a ponton nagyon költségérzékenyek a cégek.

A felhőben ezzel szemben a védelem rendelkezésre áll: egy felhőszolgáltató hitelességét és szolgáltatási színvonalát nagymértékben befolyásolja, hogy milyen képet tud adni a biztonsági környezetéről. A biztonsági szolgáltatásokhoz éppen ezért szolgáltatási alapon könnyebb hozzáférni, és amikor helyzet van, akkor azonnal. Ez óriási különbség.

Ez azt is jelenti, hogy az európai adatszabályozásoknak ezek a felhőszolgáltatások megfelelnek?

Ez trükkös kérdés. Van olyan, ahol kritikus rendszereknél, az európai szabályozás és magyar szabályozás mentén, jó az adatokat itthon tartani. A T-Systems Cloud&Data Center, közel 11 ezer négyzetméteres, régióban legnagyobb adatközpontja már hoz erre megoldást: van Microsoft Azure Data Stack-ünk, ami ugyanazokat a lehetőségeket nyitja ki a felhasználók felé, amit a globális szolgáltatótól kapnának, csak itt garantáljuk, hogy az adatok Magyarországon maradnak.

Ha egy vállalat már eldöntötte, hogy szeretne felhőbe költözni, milyen stratégiai pontokat érdemes először átgondolnia?

A legelső pont, amit végig kell gondolni, hogy a felhőbe költözés miért történik. Sok oka lehet. Lehet nagyon egyszerű pénzügyi szemlélet az egész mögött: a felhő nagyon jól tervezhető szolgáltatási struktúrát hoz a cég életébe.

A másik, ami a felhőnél nagyon fontos: nagyon jól paraméterezhető kapacitásokat hoz, és mindig annyiért fizetsz, amit igénybe veszel. Nem kell maximális kapacitásra szolgáltatást venni, hanem amikor nagyobb kapacitásigény van, pay-as-you-go alapon mindig elővehető.

A harmadik: eszméletlen sebességgel fejlődik az informatikai környezet. Nagyon sok jó szakember van a kisebb cégek között is, de kell egy olyan partner, aki minősített helyzetekben kapacitásokkal, tudással, megkérdőjelezhetetlen szakértelemmel rendelkezésre áll.

Milyen dilemmákkal találkozott az ügyfelek részéről?

Ha már létezik és működik egy kiépített infrastruktúra, azt senki nem akarja kidobni. Teljesen érthető: volt egy beruházás, ki akarja használni, amit arra költött. Ezt mi is észleltük, úgy megyünk az ügyfelekhez, hogy csinálunk teljes diagnosztikát az ott lévő rendszerekre, az alapinfrastruktúrától az alkalmazásrétegeik.

Aztán jön egy beszélgetés, mi az, ami érdemes felhőbe költöztetni, és mi az, amit nem. Mi is megértettük, hogy a felhőbe költözést nem lehet kényszeríteni: sokat kell konzultálni, nagyon transzparensnek kell lenni azzal a vállalkozással, amit mi támogatni akarunk, mert az üzletimodell-váltás hosszútávú partnerséget feltételez, aminek alapja a bizalom. Ebben számunkra az is fontos, hogy ne a jelenlegi helyzetre tervezzünk, hanem mindig egy lépéssel előre nézzünk: a most épülő infrastruktúrának a jövő üzleti kihívásaira kell felkészítenie a vállalatokat.

Felkészültünk arra is, hogy a cégek nem akarnak egyetlen felhőszolgáltatótól függeni: a T-Systemsnél multicloud környezetet is épít: egyszerre több szolgáltató kínálatából tudunk az ügyfeleinknek megfelelő platformot teremteni.

Mennyi idő egy ilyen váltás, technológiát és szervezetet is beleszámolva?

Információ és adatmennyiség függvényében ez lehet 1-2 hónap, de ha valaki komolyan belevág, egy-másfél évet igénybe vesz. Stratégiát készít, cloud journey-t épít ki, diagnosztizál és ehhez igazítva viszi végbe magát a projektet. Ráadásul mindez egy szervezet szinte valamennyi működési folyamatát érinti, ezért kulturális változással is jár.