Okosodó közlekedési lámpák

Bizony, a száguldozó autósoknak bosszúságot – na meg jókora bírságokat – jelentő sebességmérő kamerákban is dolgoznak mesterséges intelligenciák, elsősorban rendszámfelismerő technológia formájában. Ezek a rendszerek a képfeldolgozó algoritmusokat hívják segítségül, hogy egy másodperc alatt akár több autó rendszámát is képesek legyenek rögzíteni, miközben a forgalmat figyelik. Hasonló rendszerek egyébként több helyen működnek már a térfigyelő kamerákban is, nemrég például Kínában sikerült egy tömegrendezvényen – több tízezer ember között – kiszúrni egy, a rendőrség által körözött bűnözőt, ami nem ment volna arcfelismerő szoftver használata nélkül.

Ha pedig már a közlekedésnél tartunk: ugyan még viszonylag új technológiáról van szó, több amerikai és kanadai nagyvárosban kísérleteznek olyan MI-rendszerekkel, amelyek feladata a városi közlekedés optimalizálása, a közlekedési lámpák vezérlésén keresztül. A jelzőlámpák így nem előre meghatározott ideig mutatnak zöldet vagy pirosat, hanem a környező utak forgalmi terhelésétől függően engedik át vagy állítják meg az autósokat, hogy egységnyi idő alatt a lehető legtöbb jármű átjusson egy kereszteződésen vagy forgalmi csomóponton.

A videojátékoktól a mosógépekig

Amikor digitális zombikra vadászunk, vagy más játékosokkal együtt, úgynevezett MMO (massively multiplayer online) játékokban veszünk részt, akkor is mesterséges intelligenciák ténykednek a háttérben, hogy a játékélmény tökéletes legyen. Számos játékban a felhasználó ellenfeleit ugyanis olyan, öntanuló algoritmusok vezérlik, amelyek a játékosok stílusához és képességeihez igazítják a leküzdendő kihívás nehézségét, illetve a pályán lévő ellenfelek számának változását figyelve gondoskodnak róla, hogy mindig megfelelő számú „utánpótlás” érkezzen, így a játékosok egy percig sem unatkoznak.

Nem kell azonban a legmodernebb, már-már hollywoodi filmeket idéző játékokra gondolni: több egyszerűbb online játékot is működtetnek olyan algoritmusok, amelyeket még ugyan nem is nevezhetjük teljes értékű mesterséges intelligenciának, de a kategóriába már beleilleszthetőek. Ilyen például az Akinator nevű „gondolatolvasó” játék, amely valójában egy ügyesen álcázott barkochba-szerű játék.

A felhasználónak gondolnia kell valamire, a címszereplő Akinator, a lángész pedig néhány kérdés feltevése után meglepő pontossággal képes kitalálni a feladványt. Ezt egy úgynevezett „fuzzy logic” rendszer teszi lehetővé, amely a bináris, azaz egyből és nullából álló lehetőségek helyett a két érték között is képes értelmezni a válaszlehetőségeket. Ilyen „fuzzy logic” megoldások egyébként már jó ideje megtalálhatóak például az otthoni mosógépekben is.

Nem biztos, hogy élő emberrel chatelünk

Az online szolgáltatások hátterében is egyre komolyabb MI-rendszerek dolgoznak. A Google email-szolgáltatásában, a Gmailben például mesterséges intelligencia működteti az okos szűrőrendszert, amely képes megállapítani, hogy fontos levelet kaptunk-e, vagy csak az online kajarendelés visszaigazolása érkezett meg. A leveleket aztán ezek alapján különböző mappákba rendezi, hogy könnyebben eligazodjunk. Ha pedig a Google keresőjébe kezdjük el beírni, amire kíváncsiak vagyunk, szintén mesterséges intelligencia fogja kikeresni a mezőben megjelenő, leggyakrabban keresett ajánlatokat is.

Ha vásároltunk már webshopban, és a tranzakciót követően megtekintettük a „mások ezeket a termékeket vették meg” feliratú ajánlatokat, akkor is MI-rendszerek munkájának a gyümölcsét látjuk.

Napjainkban egyre népszerűbbek az úgynevezett chatbotok is, amelyek a közösségi oldalakon – illetve bizonyos online áruházakban – válaszolnak a kérdéseinkre, mintha csak az ügyfélszolgálat munkatársai lennének. Bár vannak köztük kezdetlegesebb darabok is, akadnak olyan chatbotok is, amelyek már szinte a megtévesztésig képesek úgy kommunikálni írásban, mint egy ember.

Nincs többé elrontott fotó

Az okoseszközök épp a mesterséges intelligencia miatt okosak. Az Android operációs rendszerű telefonokban például ott a hangvezérelt Google Asszisztens, amelynek elég csak megmondanunk, hogy mire keressen rá és máris megkapjuk az eredményeket. Igaz, ez még a Google fejlesztése, az viszont már, hogy egy okostelefon kameráját is MI-vezérli, – vagyis egy MI segít szebb, élesebb fotókat készíteni –-, már a fejlesztő cég érdeme.

A Samsung Galaxy S9 és S9+ okostelefonjaiban egy külön erre a célra kifejlesztett, integrált mesterséges intelligencia dolgozik. Ez a rendszer érzékeli, hogy éppen milyen fotót szeretnénk készíteni, és ehhez igazítja a kamera beállításait. Ha mondjuk egy tengerparti nyaraláson szeretnénk megörökíteni a tájat, a mesterséges intelligencia, vagyis a Samsung „Scene optimizer” nevű üzemmódja felismeri, hogy tengerparton járunk, majd a jellemzően ott tapasztalható fényviszonyokhoz passzoló beállításokat javasolja a felhasználónak.

Itt azonban még nem áll meg a tudomány: a „Flaw Detection” nevű funkció a kép elkészítését követően elemzi a felvételt és jelez, hogy a fotón elmosódott részletek, vagy épp csukott szemek észlelhetőek, így a felhasználónak nem otthon kell bosszankodnia azon, hogy nem sikerült tökéletesen a vágyott fotó, hanem egyből a helyszínen készíthet egy másikat.

A tévézés már rég nem az, ami egykor volt

A képfeldolgozás tehát kiváló terep az MI-rendszereknek, a Samsung ezért a világ első 8K-felbontású tévéjébe is beépített egy különleges mesterséges intelligenciát. Csak összehasonlításként: a 8K-felbontás a jelenleg átlagosnak tekinthető Full HD felbontás tizenhatszorosát (!) jelenti. Vagyis, amíg egy FullHD felbontású kép 1920 x 1080 pixelből áll, addig ugyanaz a kép 8K felbontásban 7680 x 4320 pixelt jelent. Ezzel a rengeteg vizuális információval dolgozik a televízió, sőt még azt is érdemes számításba venni, hogy az eredeti képforrás, milyen minőségű, a felhasználók, milyen csatornán, streaming szolgáltatón, HDMI vagy USB kábelen csatlakoztatott eszközök segítségével - például mobiltelefonjuk segítségével – szeretnének tartalmakat megjeleníteni televíziójukon.

Ezekre a kihívásokra ad választ a Samsung. A 8K-tévékészülékben dolgozó mesterséges intelligencia képes arra, hogy a bejövő képet úgy skálázza nagyobb felbontásúvá, hogy a felhasználók ebből csupán annyit érzékeljenek: bármit is néznek, azt elképesztő részletgazdagsággal és a QLED panelnek köszönhetően rendkívül gazdag színvilággal élvezhetik.

A mesterséges intelligencia különleges képadatbázissal érkezik, melynek köszönhetően a háttérben dolgozva – a hagyományos képfeldolgozási folyamatokat gyorsabban elvégezve – képes „felskálázni” a bejövő képi jeleket 8K felbontásra, emellett a kép egyes részeit (sötétség, világosság, átmenet) felismerve úgy módosítja a kontrasztot, hogy élénkebb, élesebb képet lássanak a nézők.

Gondoljunk csak bele, hogy mi vár még az emberiségre a mesterséges intelligencia további fejlődésével!