Az aranyér azon kellemetlen témák egyike, amiről nem szívesen beszélünk, és néha még az orvosunknak sem merjük bevallani a tüneteinket. Pedig az egyik leggyakoribb betegségről van szó, nincs benne semmi kínos, és bár vannak hajlamosító tényezők, tulajdonképpen bárkinél kialakulhat. Állhat mögötte egy komolyabb szorulás, túlzott erőlködés a vécén, genetikai hajlam, illetve a terhesség, az elhízás és az idősebb kor szintén növeli az aranyér kockázatát. Ezeken kívül közvetve az ülőmunka is okozhat kellemetlen panaszokat, éppen ezért nem árt a tudatosság a szokásaink, az étkezésünk és a testmozgás terén, főleg a karácsonyi időszakban, amikor javarészt nem a diétáról szólnak az ünnepek. Akinek ilyenkor sincs megállás a munkahelyén, és a nap nagy részét egy székben tölti, javasolt időt szakítani némi nyújtásra, illetve gondoljunk az elegendő rostfogyasztásra, hogy valóban kellemesen teljenek az ünnepek – minden értelemben.

Mi is az az aranyér?

Az aranyér gyakorlatilag egy visszérfonat a végbélnyílás közelében, amely mindenkinek van, és a végbélműködés, valamint a székletürítés precíz szabályozásában játszik szerepet. A probléma akkor jelentkezik, és akkor beszélhetünk aranyeres betegségről, amikor a végbél vagy a végbélnyílás körül található vénák találkozási pontja extrém nyomásterhelés hatására kitágul, megduzzad és esetleg be is gyullad. Belső és külső aranyeret különböztethetünk meg: a belső aranyér a végbélnyíláson belül helyezkedik el, és gyakran fájdalommentes, ugyanakkor vérzést okozhat a székletürítés során. A külső aranyér a végbélnyílás környékén, azon kívül található, és gyakran gyulladt, fájdalmas, ami nedvedzéssel és vérzéssel járhat.

Az aranyérbetegséget négy stádiumba sorolhatjuk aszerint, hogy hol helyezkedik el az aranyér, és milyen panaszokat okoz a gyulladás. Az első stádiumban a vénák kitágulnak, a kissé megnagyobbodott csomók belül helyezkednek el, de rendszerint még nem okoznak tüneteket – esetleg enyhe viszketés vagy ritkán kevés vér jelenhet meg a széklet felszínén, ami nem jár fájdalommal. A második stádiumban a beteg észlelheti a vérzést a székletürítés során, erősödhet a viszketés, égő érzés, esetleg megjelenhetnek a csomók a végbélnyílás belső részén, de azok a végbélnyíláson kívül nem kerülnek. A harmadik stádiumban a beteg általában tapasztalja a vérzést és a kitágult vénák kitüremkedését a végbélből, amelyek visszahúzódnak vagy kézzel visszatolhatók, a negyedik stádiumban viszont az aranyeres csomók krónikusan kitágulnak, és a végbélnyíláson előesett csomó már nem tolható vissza. Mindez komolyabb fájdalommal járhat, állandósulhat a viszketés, valamint erősödhet az idegentestérzés.

Az ülőmunka veszélyei

Az aranyérbetegség kialakulása mögött számos ok állhat, közülük az egyik rizikófaktor az ülőmunka, amely hosszú távon jelentős veszélyeket hordoz. Az ülő testhelyzet növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, az inaktív életmód, valamint a székben töltött órák száma kihatással lehet a vérkeringésre, és akár növelheti a trombózis esélyét. Továbbá azt se felejtsük el, hogy kevesebb kalóriára lehet szükségünk, ha például irodai munkát végzünk, és ha nem mozgunk eleget, elhízhatunk. Emellett a hosszú ideig tartó rossz testtartás izom- és ízületi problémákat, valamint hátfájást és nyaki fájdalmakat okozhat.

A lakosság jó része tölti ülő helyzetben a munkaidejét, és sok olyan munkahely van, ahol szenteste vagy a két ünnep között sem pihennek: tömegközlekedésre ilyenkor is szükség van, ahogy a segélyhívók sem kapcsolnak ki, illetve egyes ügyfélszolgálatok szintén működnek. A dolgozók viszont jó eséllyel nem maradnak ki a finom falatokból, és végigeszik a menüt, miközben a szervezetüknek nem marad ideje a pihenésre. A kevés mozgással járó ülőmunka lelassíthatja az emésztést, növelheti a székrekedés kockázatát, és gátolhatja az egészséges bélműködést. Ha pedig nincs rendben az emésztésünk, megnő az aranyérbetegség kockázata.

Mit tehetünk ellene?

Az első és legfontosabb, hogy az ünnepek alatt is igyekezzünk betartani a kiegyensúlyozott táplálkozás szabályait: figyeljünk arra, hogy elég rostot együnk, valamint bőségesen vigyünk be folyadékot! Utóbbinál lényeges, hogy a szükséges folyadékbevitel ne alkohol és kávé – vagy a kettő keveréke – legyen, hanem lehetőleg víz. Egy bulisabb estét követően mindenképpen pótoljuk a szervezetünk számára szükséges folyadékot, és ne nehéz, zsíros fogással kezdjük a napot!

Aki ülőmunkával tölti az ünnepek nagy részét, az fokozottan ügyeljen a fentiekre, illetve arra, hogy amikor ideje engedi, mozgassa át a testét! Ha azonban mégis kialakulna az aranyérbetegség, használhatunk különböző kúpokat és végbélkenőcsöket a panaszok enyhítésére, amelyek gyógynövényekkel segítik a gyorsabb felépülést.

Végül fontos kiemelni, ha a helyi kezelés hatására nem enyhülnek a tünetek, vagy erősödik a fájdalom, keressük fel az orvosunkat!