Nyáron a legtöbb embert a szabadidő tartalmas eltöltése érdekli: van, aki olvas, van, aki moziba, múzeumba, kiállításokra, vásárokra jár, sokan pedig útra kelnek egy-egy közkedvelt nyaralóhely felé. Az olvasmány, vagy filmélmények pedig sok esetben szembejönnek az emberrel: napjainkra szinte mindenki a Star Trek sorozat kommunikátora mintájára kifejlesztett okostelefonnal jár, a telefonba beépített, vagy később rátelepített GPS jeleket használó navigációs rendszereket is igénybe veszik az utazások tervezéséhez. Az Interstellar című film önműködő mezőgazdasági gépeihez hasonlók már ma is dolgoznak Magyarországon, de mivel a közutakon a rozsdás traktortól a csillogóan új kombájnokig mindenféle járművel lehet találkozni, sokan nem is sejtik, hogy külsejétől függetlenül, az úton haladó gép sokszor az elérhető legmodernebb, számítógép vezérelte technológiát képviseli.

A szántóföldi növénytermesztésben a precíziós gazdálkodás képviseli a csúcstechnológiát: ez a XXI. század legfejlettebb műszaki, informatikai, információs és agrotechnológiai eredményeinek gyakorlati alkalmazását jelenti a minél hatékonyabb - egyúttal olcsóbb és környezetkímélőbb - termelés, illetve géphasználat érdekében. Bár a legtöbb újítás csak jelentős időbeli késéssel jut el hozzánk - mint a Pay Pal vagy a Netflix -, mert kicsi és kevéssé fizetőképes piac vagyunk, a mezőgazdasági szereplők szerencsés helyzetben vannak. Az eszköz, az infrastruktúra, a szándék és a pénz is megvan a legmodernebb technológia alkalmazásához.  A hazai földek egyötödét már számítógép vezérelt eszközökkel művelik.

Az azonban, hogy ez milyen gépparkot jelent valójában, erősen változó, mivel a precíziós gazdálkodás alapja a pontos helymeghatározás. Ez végezhető a munkagépbe a gyártó által beépített, és további hardveres és szoftveres technológiákkal bővíthető navigációs rendszerrel is, de szép számmal akadnak régebbi mezőgépekre telepíthető, akár okostelefonokkal, tabletekkel összekapcsolt helymeghatározáshoz használható antennákra építő megoldások is.

A helymeghatározáshoz többféle megoldás választható. A legkézenfekvőbb az amerikai fejlesztésű, 24 darab, Föld körül keringő műholdra szerelt rádióadóból álló, és a rádióhullámok terjedési sebességének mérésére alapozó rendszert, a GPS-t alapul vevő navigációs rendszerek használata, de számos olyan eszköz is elérhető, amely az orosz fejlesztésű GLONASS műholdas rendszer jeleit is érzékeli. Az Európai Unió finanszírozásával felbocsátott Galileo műholdak szolgáltatta jelekre épülő EGNOS rendszert is egyre több gyártó teszi elérhetővé akár mezőgazdasági felhasználásra is. Az Európára koncentráló, minél pontosabb helymeghatározást célzó rendszer használata az uniós finanszírozás miatt ingyenes.

 A pontosság kulcskérdés a mezőgazdasági alkalmazásoknál, amiért a legtöbbször fizetni kell. A GPS rendszerek ingyenes alapverziói ugyanis csak 5-10 méteres pontosságot biztosítanak, amit egyébként befolyásolhat a munkagép és a domborzat egymással bezárt dőlésszöge mellett olyan körülmény is, amire az ember nem is gondol. Az ausztrál kontinens évi hét centis vándorlása - és az emiatt épp a múlt hónapban szükségessé vált GPS-rendszer frissítés - példázza ezt a legjobban.  A kontinenst szállító tektonikus lemez ugyanis a legutóbbi, 1994-es szélességi és hosszúsági koordináta kiigazítás óta mintegy másfél méterrel vándorolt arrébb a térképeken lévő koordinátáktól.

Az igazi költségmegtakarítást - ez a rekord alacsony globális terményárak mellett verseny- és életképességet is jelent - a sorok pontos tartása, a korábbi munkák nyomvonalára való pontos visszatérés bármikor elérhető lehetősége biztosítja a termelőknek. Így csökkenthető a vetőmag, műtrágya, növényvédőszer, az üzemanyag felhasználás és a károsanyag kibocsátás is, miközben az egységes növényállomány a lehető legnagyobb hozamokat és jövedelmezőséget biztosítja.

A sorvezetési, vagy adott pontra visszatérési pontosság a GPS jeleket kiegészítő, akár földi, akár műholdas korrekciós jelekkel biztosítható. A lényeg, hogy kell egy referenciapont, aminek pontosan tudjuk a helyét, és amihez képest számolhat a navigációs rendszer. A különféle sorvezető rendszerekkel +/-30-40 centiméteresre is csökkenthető a helymeghatározás pontossága, ami a nagyobb munkaszélességű műveletekhez, mint például a műtrágyázás, elegendő is lehet. A szántásnál, a szántás nélküli, víztakarékos sávos művelésnél, vetésnél, vagy dombvidéken a talajeróziót megelőző rétegművelésnél ennél is nagyobb művelési pontosság szükséges. Ezt például a műholdas jelek korrekciójához használható földi rádióadókat tartalmazó bázis- és ismétlő állomásokra építő RTK (Real Time Kinematic) rendszerek a +/- 2 centiméteres pontossággal képesek biztosítani. Ha pedig a korrekciós jelet adó hálózatot a gépforgalmazók - mint például a KITE Zrt. - építik ki és üzemeltetik, akkor egyrészt a gazdák ráfordításai is kisebbek, másrészt arra koncentrálhatnak, amihez igazán értenek, a földművelésre.