Vajon el tudjuk-e képzelni azt, hogy az állásinterjúink ettől kezdve olyan hangulatban zajlanak, mintha csak a kedvenc szolgáltatónk ajánlatát hallgatnánk? Vajon el tudjuk-e képzelni, hogy a HR-es úgy bánik velünk, mint ha kiemelt ügyfelei volnánk? Elképzelhető, hogy azután is kapunk egy-két jó szót, hogy nem a miénk lett a pozíció?
A jelöltélmény kérdése kiemelten fontos téma kell, hogy legyen az elkövetkező években. Már az állás megpályázásakor is elsődleges, hogy a jelöltek számára a jelentkezés könnyű, a kiválasztási procedúra zökkenőmentes legyen, és olyan munkaadóval találkozzanak, aki partnerként kezeli őket. Azonban még mindig sok munkáltató véli úgy, hogy szívességet tesz a munkavállalóknak.
„Magyarországon, de a modern világ legtöbb országában is, számos szakmában – az IT, a gazdasági vagy éppen a mérnöki területeken – állandósul a munkaerőhiány. A 10 évvel ezelőtt Magyarországon szinte elképzelhetetlen lett volna ez a mostani helyzet, amikor egy betöltendő pozícióra nagyítóval kell keresni a megfelelő szakembert. Pedig számos területen, sok szempontból már a munkavállalók vannak „helyzetben” egy-egy interjún. A jelöltek válogathatnak az ajánlatok között, és nem a vállalatok dúskálnak az önéletrajzokban. Ha ebben a harcban sikerrel akar boldogulni egy vállalatvezető, bizony érdemes az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt fektetnie a munkáltatói márkára, amelynek egyik legfontosabb része ma már a jelöltélmény” – mondta el Simonyiné Tóth Judit, a Simonyi & Tóth Személyzeti Tanácsadó Iroda ügyvezetője. Egy jó vezetőnek önmagát eladónak vagy beszállítónak, a munkaerőt pedig vevőnek kell tartania, és nem fordítva.
A kiválasztási marketing a tehetségek megszerzésének előfutára
Az úgynevezett kiválasztási vagy munkaerő-felvételi marketing egy cég stratégiáit és taktikáit jelenti a tehetségek megtalálására, bevonzására és elkötelezésére még mielőtt a tényleges munkára jelentkeznének. Egy jó munkaerő-felvételi marketingstratégia csak akkor érhet el sikereket, ha teljesülnek a marketinges szemléletmód feltételei, leginkább az, hogy az álláskeresőket vevőknek kezelik, akiknek a terméket (a munkakört) ajánlják a cégek különféle csatornákon (fejvadászcégeken, munkaerő-közvetítőkön, álláshirdetéseken) keresztül.
A munkaadók kiválasztási folyamat során tanúsított bánásmódja nagyban befolyásolja azt, hogyan látják őket majd a jelöltek: egy kutatás szerint az álláskeresők 87%-a teljesen másként tekint a cégre azután, hogy jó élményekben részesült az állásinterjún. Ám ez fordítva is igaz: a kutatásban megkérdezett szakemberek 83%-a nyilatkozott úgy, hogy a negatív interjútapasztalatai miatt meggondolta magát a megpályázott munkakörrel és a céggel kapcsolatban. A rossz bánásmódban részesült jelöltek ráadásul rossz hírét viszik a cégnek, és nemcsak szűkebb baráti körükkel osztják meg a rossz tapasztalatokat, hanem nyilvános fórumokon is. Nagy mulasztás a vállalatok részéről az is, ha megfeledkeznek az elutasított jelentkezőkről.
A cégek is nyernek azzal, ha a kiválasztást marketingalapokra fektetik
A független elemző és tanácsadó cég, az Aptitude Research Partners új kutatásában a megkérdezett cégek 70%-a szeretne a kiválasztási marketingre költeni az elkövetkező 12 hónapban. A kutatás szerint azok a vállalatok, amelyek a kiválasztási marketing eszközeivel élnek, kétszer biztosabban nyújtanak a jelölteknek pozitív élményeket, mint azok, akik nem. A kutatás arra is fényt derített, hogy ezek a vállalatok háromszor inkább választanak ki versenyképes munkaerőt. Ennek nagyon egyszerű a magyarázata: mivel a kiválasztási marketing során a cégeknek meg kell határozniuk, milyen egyedi lehetőségeket kínálnak egy konkrét célcsoport számára, ezért csak olyan jelöltek fognak jelentkezni a pozícióra, akik valóban jól illeszkednek a cégkultúrába.
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!
Az oldalon elhelyezett tartalom a Jobline.hu közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
