Nem egyszerű feladat ép ésszel felfogni, hogy mennyi adatot fogyaszt a világ. Az Ericsson Mobility Report szerint 2017 áprilisában a világ okostelefon felhasználói átlagosan havonta 2,1 gigabájtot forgalmaztak, amihez máris tegyük hozzá, hogy csak 2016-ban közel 1,4 milliárd készüléket adtak el a világon. Ez így a világ adatforgalmának még mindig csak egy része, hiszen ott vannak az asztali, a hordozható gépekről feltöltött adatok, a cégek által generált gigabájtok, plusz az egyéb okoseszközök által termelt mennyiség.

A matekba bele sem kezdünk, hiszen a lényeg: döbbenetes mennyiségű, zetabájtokban (1 zetabájt = 1 milliárd terabájt, 1 terabájt = 1024 gigabájt) is csak nehézkesen mérhető adatcunami árad a készülékeinkből a különböző felhőszolgáltatásokba, ahol a legfontosabb feladat tárolni, megőrizni, lehetőleg a legnagyobb biztonságban. Minden vállalkozás számára létfontosságú ennek a biztosítása, legyen szó saját vagy az ügyfelek adatairól. Nem beszélve a tech óriásokról (Google, Facebook, Amazon stb.), ahol évek óta az üzlet alapját az adat jelenti.

A cégek (mérettől függetlenül) számára a felhő alapú adattárolás szintén szerves része az evolúciónak. Az üzleti szférában a költségek kordában tartása, illetve az ügyfelek jobb kiszolgálása olyan két igény, amit egy idő után a saját szerverteremben működő gépekkel már nem nagyon lehet kielégíteni. Éppen ezért a vállalkozások a levelezésüket, dokumentációjukat, az ügyfelekkel, az üzleti folyamatokkal kapcsolatos adatokat egyre nagyobb számban adatközpontokba helyezik ki, így biztosítva azok biztonságát és elérhetőségét.

Ahol az adat jól érzi magát

A felvázolt helyzetből jól érezhető, hogy az adattárolás, az adatközpontok milyen fontos szerepet játszanak, ugyanakkor az átlagfelhasználó számára mai napig egy kicsit misztikus, megfoghatatlan valami, amiről azt lehet tudni, hogy nagy termekben nagy gépek zümmögve fogadják a szülinapon készült képeket, videókat, vagy akár a cég éves eredményeit összefoglaló excel táblákat. De az már nem világos, hogy milyen alapelvek alapján és hol épülnek ezek, mi biztosítja az adatok biztonságát, mi van, ha áramszünet van, ha földrengés következik be, ha tűz üt ki, és még sorolhatnánk.

Pár héttel ezelőtt az Invitech Solutions adatközpontpark legújabb egységében jártunk, ahol a létesítmény vezetője, Katona Gergely körbekísérte az érdeklődőket. A „tárlatvezetés” során számunkra is összeállt a kép: ez az az öt dolog, ami miatt biztosak lehetünk benne, hogy az adataink biztonságban vannak.

1. A megfelelő helyszín és épület

Akár új, akár meglévő épületbe kerül egy adatközpont, a legfontosabb annak stabil szerkezeti felépítése, masszív kialakítása. Ez egyrészt azért fontos, hogy a természeti hatások (szél, vihar, földmozgások stb.) ne tudjanak kárt tenni az épületben, és persze az sem elhanyagolható szempont, hogy ne lehessen könnyen áttörni egy-egy falat, vagy magát a padozatot, ha valakinek az jutna eszébe, hogy nem a főbejáraton, munkaidőben jutna be.

2. Áramellátás 0-24

Az adatközpontok egyik legfontosabb lételeme az áram, amit ezek a központok sokszoros túlbiztosítással oldanak meg. Az egyik teremben több ezer darab akkumulátort, illetve szünetmentes tápegységet találtunk felhalmozva, aminek az a feladata, hogy áramkimaradás esetén életben tartsák a szervereket. Mint megtudtuk, erre legfeljebb addig a pár percig van szükség, amíg be nem indulnak a generátorok, amelyek az alaprendszer helyreállításáig könnyedén megtermelik a szükséges energiát.

3. Hűtés ezerrel

Aki arra tippelt, hogy egy nap teremben egymás mellé pakolt méretes szerverszekrények folyamatos működés mellett rengeteg hőt termelnek, azok jó nyomon járnak. A hűtés jelen esetben érdekes módon nem kizárólag a levegő hőmérsékletének csökkentésével történik, hanem annak megfelelő áramoltatásával. A fal mellett álló hatalmas dobozok nyomják be a hűtött levegőt a terem padlózata alá, ahonnan a rácsokon keresztül hűlnek a szekrények megfelelő hőmérsékletűre.

4. Tűz van, babám!

A tűzvédelem területén ugyanúgy a megelőzés és a monitorozás játszik fontos szerepet, ahogy az összes egyéb biztonsági szegmensben. A termekben telepített, a falra és mennyezetre felszerelt szenzorok megfelelő időközönként mintát vesznek a levegőből, aminek összetétele alapján riasztanak. Ez azt jelenti, hogy bármilyen füsttel járó, azaz a levegő összetételét megváltoztató esemény másodperceken belül kiderül. Ha pedig oltásra kerül sor, az minden esetben gáz formájú anyaggal történik, amely nem károsítja sem az informatikai eszközöket, sem az üzemeltető személyzetet.

5. A láthatatlan veszély

A termekben sétálva elég gyorsan kiderült, hogy nálunk lévő mobilok alig, vagy egyáltalán nem látják a hálózatot. Ez azért van így, mert az adatközpontot védik az elektromágneses sugárzástól, vagy elektroszmogtól is, amit különböző árnyékolási technikákkal oldanak meg. Amennyiben ezt nem tennék, úgy akár egy mesterségesen (pl. adatlopási céllal végrehajtott), akár természetes úton (pl. villámlás) bekövetkező sugárzás zavart okozhatna a termekben zakatoló szerverek működésében.

Mindezek persze csak a legfontosabb tényezők egy adatcenter, és a benne áramló adatok védelme kapcsán. Ott vannak még a passzív védelmet nyújtó nyílászárók, a betonbiztosan kiépített és felügyelt hálózati rendszerek, a gépészeti megoldások, és maga a biztonsági feladatokat ellátó személyzet, illetve az ő munkájukat segítő monitorozó rendszerek. A lényeg, hogy csak nagyon nehezen képzelhető el olyan forgatókönyv vagy eseménysorozat, ami veszélybe sodorná az itt tárolt adatokat, ami nem igazán mondható el az otthoni gépeken vagy a céges adattárolókon tárolt információkról.