Mint az élet számos területén, a számítástechnikában sem árt, ha tisztában vagyunk azzal, mit használunk. Mert bár napi szinten sokan jól elboldogulnak a böngészővel és a chatalkalmazásokkal, az internet működése ennél jóval összetettebb. Könnyen elképzelhető, hogy ha ismernénk az alapokat, ügyesebben választanánk magunknak megfelelő szolgáltatót, de az internetes veszélyek ellen is hatásosabban védekeznénk. Nézzük hát meg, mi is pontosan a világháló és hogyan működik a háttérben, miközben kedvenc online tartalmainkat olvasgatjuk.

Az internet egy világméretű számítógépes hálózat, amelyen a számítógépek az úgynevezett internetprotokoll (röviden: IP) segítségével kommunikálnak egymással. Nincs egyetlen, központi szerver, inkább úgy képzelhetjük el, mint sok kisebb, egymással összekötött hálózat világméretű összességét. Ezért is ragadt rá a “hálózatok hálózata” elnevezés.

Pályafutását katonai fejlesztésként kezdte. 1960 körül az USA számára szükségesnek tűnt egy az atomtámadásokat is túlélő számítógépes hálózat kiépítése. Így hozták létre 1969-ben az ARPANET-et (Advanced Research Projects Agency Network), amely a katonai felhasználáson túl az egyetemek, kutatólaborok, támaszpontok közötti adattovábbítást, elektronikus levelezést is támogatta. Az ARPANET 1990-ben megszűnt, ám az addig kifejlesztett technológiák felhasználásával felépült, és folyamatosan terebélyesedik az internet.

A legtöbb felhasználó fejében az internet összeforrt a böngészőben megjelenített weboldalakkal (valahogy úgy, ahogy a Windows és az Office fogalma is keveredik a fejekben), pedig a webként ismert World Wide Web (WWW) csak egy - persze kétség kívül fontos - összetevője az internetnek: ezen a felületen találkozhatunk a szöveges tartalmakkal, linkekkel, képekkel, videókkal stb. tarkított weboldalakkal. Maga az internet fogalom azonban ennél jóval többet takar.

Az internet része a számtalan levelezőrendszer és a hozzájuk tartozó technológiai szabványok (pl. POP3, IMAP, SMTP) is. És akkor még nem ejtettünk szót a videós és szöveges chatszolgáltatásokról, a közös munkát és dokumentumtárolást biztosító felhőszolgáltatásokról vagy a böngészőben működő szoftveres alkalmazásokról sem. A globális hálózat tehát jóval sokrétűbb, és egyáltalán nem merül ki a weboldalak böngészésének lehetőségében.

Netes érdekességek, tények

1. Bár az internet (ha az ARPANET-et is beszámítjuk) már középkorú, a manapság oly elterjedt wifis hálózatok ennél lényegesen fiatalabbak. A vezeték nélküli hálózati adatátvitel (amely mögött persze mindig ott van egy stabil vezetékes kapcsolat) általános szabványát (IEEE 802.11) ugyanis csak 1997-ben fogadták el. 2. Az internetes kapcsolódás globális átlagsebessége 2017 első negyedévében 7,2 Mbit/s volt. A leggyorsabb átlagsebességet Dél-Koreában mérték (28,6 Mbit/s). A hazai internetkapcsolatok átlagsebessége (14,8 Mbit/s) a 26. helyre volt elegendő. (forrás: Akamai) 3. A legfrissebb júniusi adatok szerint a 7,5 milliárd földlakóból 3,8 milliárd (51,7%) internetezik rendszeresen. Magyarországon a népesség 80,5%-a, azaz kb. 7,8 millió ember szokott megfordulni a világhálón, a Facebookot viszont 5,3 millió magyar látogatja több-kevesebb gyakorisággal. (forrás: Internet World Stats) 4. A vállalatok és magánszemélyek által bejegyzett .hu domainnevek száma idén októberben meghaladta a 715 ezret. (forrás: NIC) 5. Naponta 205 milliárd emailt küldenek világszerte, ennek 70%-a kéretlen levél, azaz spam. (forrás: Radicati Group via Lifewire) 6. A világ első weboldalát a CERN élesítette 1991-ben és mind a mai napig böngészhető. 7. Az Invitech Solutions hálózatán forgalmazott napi adatmennyiség akkora, hogy CD-ken tárolva a belőlük képzett oszlop magassága 10 km lenne (összehasonlításképp a Csomolungma 8848 méter magas). 8. Az internet jelentős hányadát a hagyományos keresőmotorok (pl. Google, Bing, Yahoo!) nem érik el, illetve különböző okokból láthatatlan a számukra. Ide tartoznak például a jelszóval védett, belső vállalati, vagy biztonsági tűzfalon keresztül elérhető webes tartalmak. Ez a rejtett vagy mély webnek (Deep Web) is nevezett rész a látható felszínnél 400-500-szor nagyobb. (forrás: Business Insider) 9. Becslések szerint 2020-ra 40 milliárd eszköz csatlakozik majd a világhálóra, jó néhány közülük egészen elképesztő funkciójú lesz, mint pl. az Oombrella esernyő, a Spün evőeszközök, a Welt nadrágszíj vagy a SmartyPans serpenyő. (forrás: Invitech Solutions, CNET)

Ha nincs címzés, akkor kommunikáció sincs

Az internet egyik legfontosabb szabványa az internetprotokoll, vagyis az IP, amelynek segítségével a világhálóra kötött eszközeink kommunikálhatnak egymással. Az IP-alapú kommunikáció előfeltétele, hogy a hálózatra csatlakozó eszközök önálló IP-címmel rendelkezzenek. Ennek az egyedi azonosítónak a segítségével találnak egymásra a világhálón. Bár vannak fix IP-című eszközök (például szerverek), de az internetszolgáltatásunktól függően az is lehet, hogy IP-címünk minden csatlakozáskor megváltozik.

A fix IP-cím a legtöbb szolgáltatónál feláras szolgáltatás, de üzleti felhasználásnál érdemes elgondolkodni a használatán, hiszen alapozhatunk rá online alkalmazásokat, illetve működtethetünk a cég székhelyén saját szervert (a domain nevek, amelyek segítségével rátalálhatunk egy-egy weboldalra, szintén fix IP-címeket takarnak). De a biztonsági kamerák beüzemelésekor is illik önálló IP-címet biztosítani az adott eszköznek, hogy könnyebb legyen lokalizálni a közvetített képet. Az IP-cím ebből a szempontból nagyon hasonlít a mindenki által ismert postai címekre. A fix IP-cím az, ahol bejelentve lakunk, ahol bármikor, bárki megtalál minket.

Az IP-címek tehát a számtalan készülék, szerver, szolgáltatás beazonosítására szolgálnak. Nélkülük az internet hasznavehetetlen lenne, hiszen itt nincs központi hatalom. Az internet ugyanis mindenkié, még az IP-címek és tartománynevek (domainek) elosztását is egy mindenkitől független szervezet, az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) felügyeli. Ami pedig szintén lényeges: elegendő IP-címre van szükség, hogy a rohamosan bővülő csatlakozások mindegyikének gond nélkül jusson.

Az internetprotokoll-lal egyébként nem csak akkor találkozunk, ha számítógépünkkel csatlakozunk az internetre, de az IP-alapú kommunikáció ott van már az üzleti telefonálásban is, ráadásul számos előnnyel jár (pl. könnyebben konfigurálható, költséghatékonyabban működtethető vállalati call centerek, telefonközpontok).

Miként csatlakozhatunk a világhálóra?

Az IP-alapú szolgáltatásoknál többféle technológiát is használnak. Egy-egy szolgáltató például ADSL/VDSL, GPON és DOCSIS technológiával, réz-, optikai és kábelhálózatokon egyaránt nyújthat internetszolgáltatást előfizetőinek.

Tényleges sebességük, stabilitásuk és kedvezőbb díjszabásuk miatt a „fix” technológiák vonzóbbak, és azt sem haszontalan tudni, hogy a gyors wifirendszerek mögött is mindig egy stabil és gyors vezetékes kapcsolat van. A mobil internetes kapcsolat előnye az üzleti világban is a megoldás nevében rejlik: Utazás, földrajzi helyváltoztatás közben is mindig elérhetőek maradunk, és mi is elérjük a számunkra fontos adatokat, információkat.