Megjött a kedve a hazai agrárvállalkozásoknak a beruházásokhoz. Erre utal, hogy beruházásokra, valamint mezőgazdasági gépek vásárlására 2017-ben együttesen mintegy 20 százalékkal többet, nagyjából 340 milliárd forintot költöttek, mint 2016-ban – ismertette az adatokat Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter, a budapesti Agromashexpo és Agrárgépshow kiállítás megnyitóján. Ez azért figyelemre méltó, mert sok agrárcég csak úgy képes fejleszteni, ha önereje és az idegen forrásai – jelesül bankhitel – mellé uniós pénzeket is kap. Márpedig az illetékes hatóságok a vártnál lassabban tudták feldolgozni a tavaly rájuk zúdult vidékfejlesztési támogatási kérelmeket. Így sokan arra kényszerültek, hogy már az őket érintő döntést megelőzően, személyes kockázatot vállalva belevágjanak a már amúgy is régóta halogatott beruházásba, vagy megvásárolják a működésükhöz szükséges eszközöket. Tették mindezt abban a reményben, hogy nem kell sokáig várniuk kérelmük pozitív elbírálására. E várakozásukat táplálják azok a nyilatkozatok, melyek 2018-ra igazi kifizetési hullámot helyeznek kilátásba.

Azért is pályázik most ilyen sok agrárvállalkozás EU-s támogatásért, mert attól tartanak, hogy a mostani, 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklust követően nehezebben tudnak majd Brüsszeltől forráshoz jutni. Nagy-Britannia kilépése miatt ugyanis az EU költségvetése jelentős összegtől esik el, aminek következtében Magyarország a mostaninál kisebb támogatási összegre számíthat, miközben az uniós pénzek odaítélésének a feltételei is szigorodhatnak. Emiatt az agrárvállalkozásoknak érdemes 2020-ig szert tenniük azokra a forrásokra, amelyekkel beruházhatnak, fejleszthetnek, annak érdekében, hogy megőrizzék, illetve növeljék versenyképességüket. Amihez a magyar agráriumnak – a földművelésügyi miniszter szerint – égető szüksége van a fejlett hazai mezőgépiparra. A mezőgazdaság és a mezőgazdasági gépgyártás egymást erősítik. Az agrárgazdaság növekvő bevételei javítják a gépkeresletet, a mezőgazdasági gépfejlesztés pedig tovább növeli az ágazati hozamokat.

A mezőgazdaság korszakváltás előtt áll, a digitalizálás ebben az ágazatban is rohamosan terjed, aminek egyik megnyilvánulási formája a precíziós mezőgazdasági technológia. Ennek alkalmazása az utóbbi két-három évben felgyorsult. Ehhez nyújthat segítséget a vidékfejlesztési program is, melynek keretében például kertészeti gépekre eddig több mint 3400 kérelmet támogattak, mintegy 22 milliárd forint értékben, míg a szántóföldi növények tárolási és szárítási kapacitásának folyamatos fejlesztésére összesen mintegy 35 milliárd forintot különítettek el.

Szakemberek azoknak sem ajánlják, hogy kizárólag önerőből költekezzenek, akik ezt megtehetnék, mondván, már csak azért sem jó kicentizni az anyagi helyzetet, mert bármikor jöhet olyan periódus, amikor hirtelen szükség lesz a szabadon rendelkezésre álló forrásokra. Ráadásul a pénzpiaci környezet is ritkán ilyen kedvező, mint mostanában. Egyrészt a rendszerváltás óta még soha nem lehetett ilyen alacsony kamattal hitelhez jutni, mint most, másrészt az állami támogatások, kedvezmények és garanciák jelenlegi tárháza is páratlanul széles. Nehézséget jelenthet azonban, hogy a támogatásokhoz csak utólag juthatnak hozzá a gazdák, márpedig a források megelőlegezéséhez is jól jöhet a segítség.