Döntően a változókorban, különösen a menopauzát követően küzdenek a nők hüvelyszárazsággal, ami a fő női hormon, az ösztrogén hiánya következtében alakul ki, de ahogy Dr. Szabó Zsolt főorvos, a Miskolci Kórház menopauza rendelésének vezetője elmondta, akár fiatalabb korban, különböző hormonális eltérések megléte esetén is találkozhatunk ezzel a problémával.

A menopauza és a hüvelyszárazság

A hüvely fala alapvetően nedves a hüvelyváladék vékony rétegének köszönhetően, az ösztrogén pedig abban is részt vesz, hogy elég váladék képződjön. A változókorban az ösztrogénszint csökken, majd leáll a termelése, így a hüvelyfal elvékonyodik, és veszít a rugalmasságából.

Lényeges, hogy minden nő kivizsgáltassa, mi okozza a panaszokat, és megfelelően kezelje a rendszerint a menopauzával járó kellemetlenségeket - már csak az egészségmegőrzés céljából is. Szabó Zsolt hangsúlyozta, hogy mindig összességében kell nézni a páciens esetét: ki kell deríteni, hogy a hüvelyszárazság izolált panasz-e vagy társulnak-e hozzá egyéb tünetek, mint hőhullámok, vagy visszatérő húgyúti fertőzések, gyulladások.

“Mindig meg kell fontolni, hogy elegendő-e helyi kezelést alkalmazni, vagy pedig egy szisztémás, azaz általános hormonpótló kezeléssel kombinálva érünk-e el jobb eredményt” – mondta a HVG BrandLabnek a szakértő, és hozzátette, hogy sokan szeméremből nem is beszélnek a problémájukról.

Egy nőgyógyászati vizsgálaton gyakran ki sem derül, hogy milyen irritációval él együtt a páciens, ami viszkető, égő érzéssel, esetleg fájdalmas közösüléssel jár. Olykor csak célzott kérdéseknél jön elő, milyen tünetek jelentkeznek a menopauza során.

A Magyar Menopausa Társaság ambulanciái országszerte működnek, és pont arra készültek fel, hogy teljes körű segítséget nyújtsanak a hormonális változáson áteső nőknek, és akár éveken keresztül folytassák a gondozást, és személyre szabott terápiát javasoljanak a páciensek szükségleteinek megfelelően.

“A menopauzális tünetek időben megkezdett kezeléséhez szükséges átfogó vizsgálat lehetőséget biztosít egyéb betegségek megelőzésére, vagy korai, kezdeti stádiumban történő felismerésére” – hangsúlyozta a főorvos. 

Mit tehetünk?

Szabó főorvos azt is elmondta, hogy a menopauzánál döntően hormonterápiát alkalmaznak, de vannak olyan hormonmentes kezelési lehetőségek is, amelyek bármely életkorban alkalmazhatók olyan páciensek esetében, akiknek az ösztrogénpótlás valamilyen alapbetegség miatt ellenjavallt: például az emlődaganattal kezelt, illetve operált betegeknél.

“Pedig ekkor is lényeges a hüvelyhám nedvességtartalmának fenntartása vagy helyreállítása. Ebben pedig a legfontosabb vegyület a hialuronsav” – fogalmazott.

A hialuronsav a ránctalanító krémekből már ismerős lehet, hiszen hidratálni, nedvesíteni képes a sejteket, és ezáltal vissza tudja adni nemcsak az arcbőr, hanem a hüvelyhám rugalmasságát, nedvességtartalmát is, erősíti a szövetek szerkezetét, tápanyagellátását, serkenti a szöveti regenerációs folyamatokat. Így a hüvely ismét síkosabbá, rugalmasabbá válik. Változókorban a krémet vagy hüvelykúpot kombinálhatjuk akár hormonpótló kezeléssel is, és mivel helyileg alkalmazható, bármely életkorban megoldást jelenthet a problémára.

A hormonpótló kezelések indítása mindenképpen előzetes, részletes kivizsgálást igényel, személyesen kérhetünk tanácsot a menopauzára szakosodott ambulanciákon. Minden gyógyszeres kezelésnek lehetnek kockázatai, és ezeket a kockázati tényezőket fel kell mérni: laborvizsgálat, mammográfia, esetleg csontritkulás-vizsgálat (az ösztrogén ugyanis a csont anyagcserefolyamatait is szabályozza) eredményeit összegezve lehet a kezelőorvossal megbeszélni a következő lépéseket, ami sokszor hosszú távra, akár évekre szól.

Nem csak a változókorban küzdhetünk tünetekkel

Bár a hüvelyszárazságot többnyire a klimaxhoz kötjük, közel sem csak a változókorú nőket érintő problémáról van szó. Amennyiben valamilyen petefészek-működési zavar áll fenn és nem termelődik elég női hormon, szintén jelentkezhetnek a tünetek: olykor élsportolóknál vagy extrém táplálkozási rendellenesség esetében ugyanúgy előfordulhat. Vagy akkor, ha valaki monofázisos fogamzásgátlót szed tartósan, amely csak egyféle hormont tartalmaz. De tapasztalhatunk hüvelyszárazságot az allergiára szedett antihisztaminok, esetleg antidepresszáns szedése mellett is.

Egyes esetekben pedig a korai petefészek-kimerülés 40 éves kor alatt következik be, és a működése olyan mértékben csökken, hogy nem tud eleget termelni az adott hormonból. Szabó Zsolt főorvos felhívta a figyelmet, hogy ilyenkor különösen fontos időben elkezdeni a hormonpótló-kezelést, hiszen korán menopauzába kerülnek a páciensek, és az életük csaknem felét hormonhiányos állapotban kénytelenek leélni. Így nagyobb a kockázata a szív- és érrendszeri betegségeknek és a csonttöréseknek, ami az ösztrogén védő hatásának megszűnését követő csontritkulás következményeként gyakori.

A hüvelyszárazság a menopauzán kívül számos esetben kialakulhat, legyen szó petefészek- vagy méheltávolításról, emlőrákról, kemoterápiáról vagy sugárkezelésről, amelyekkel az ösztrogénszint csökkenését idézzük elő annak érdekében, hogy a hormonérzékeny daganatok gyógyulási esélyét javítsuk.

A főorvos végül figyelmeztetett, hogy nagyon aktuális problémáról van szó: Magyarországon a hormonpótló kezelés viszonylag háttérbe szorult az utóbbi években, sok a félreértés, pedig alapos tájékozódás szükséges ahhoz, hogy megőrizhessük a női egészséget, és tisztán lássuk, mi a legjobb nekünk: egy hialuronsavas készítmény, hosszabb hormonkúra, vagy a kettő kombinációja.