A magánszemélyek egy nyaralás előtt ritkán néznek utána az utazási irodának vagy webshopnak, pedig megtehetnék. A Green Holidays csődjét a pénzügyi adatokból és az ellene folyó hatósági intézkedésekből már 2016 novembere óta sejteni lehetett. A Bisnode rendszerében a kockázati mutató (Rating) jelezte a bajt. 2016 márciusában a szám 17-et mutatott, melyhez tudni kell, hogy a 40 alatti mutatóval működő cégek 90 százalékát egy éven belül nagy valószínűséggel felszámolják vagy csődbe jutnak.

Hasonló megdöbbenés övezte az Alexandra könyváruház csődjét is. Pedig, aki beszállítóként kicsit is utánanézett a mögötte álló Kft.-nek, láthatta, hogy az volt a csoda, hogy nem előbb ment tönkre a cég. Magánszemélyként is fontos, vállalkozásként pedig egyenesen létfontosságú lehet, hogy körültekintően válasszunk partnert a szerződés előtt, és ne csak az adott szóban bízzunk meg.

Intő jelek

A csődeljárás előtt rengeteg intő jel mutatja, hogy egy cég bajban van. Elsősorban persze a pénzügyi adatok a mérvadóak, de ugyanilyen fontos lehet a negatív események listája. Azaz a NAV és bírósági végrehajtások, bírságok, a végrehajtások száma és összege. Érdekes mutatószám a demográfiai adatok vizsgálata: mennyien dolgoznak a cégnél, volt-e nagyobb leépítés, változott-e a vezetőség összetétele, elment-e meghatározó személy a cégtől. Kongathatjuk a vészharangot, ha egy éven belül már másodszor vagy harmadszor költözik a cég. Nem veszélyes, ha egyik irodából a másikba költözik egy városon belül, de ha megyét vált, akkor elképzelhető, hogy menekül a hatóságok elől.

Ezek az információk azonban nem mindenki számára nyilvánosak. A csődeljárást, felszámolást, végelszámolást ellenőrizhetjük az Igazságügyi Minisztérium honlapján, azonban minden egyéb változót csak egy szakértő partner segítségével tudhatunk meg. A legjobb előre tájékozódni, és messze elkerülni azokat a cégeket, melyek potenciálisan csőd szélére sodródtak, de sok esetben ez nem nyilvánvaló. Sajnos minden igyekezetünk ellenére előfordulhat, hogy belefutunk egy-egy olyan partnerbe, aki ellen már folyik egy eljárás. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy az adott céggel szemben éppen milyen ügy van folyamatban.

Mit is jelentenek az eljárások?

Alapvetően négy esetről beszélhetünk. Az első a végelszámolás, melynek célja, hogy a fizetőképes vállalkozások jogutód nélküli megszűnését biztosítsa. Ez csak önkéntes módon (a cég tagjainak elhatározása alapján) kezdeményezhető, a tagok döntenek a végelszámolás kezdő időpontjáról, valamint a végelszámoló személyéről is.

Merőben más kategória a felszámolás, ennek célja ugyanis a vállalkozások jogutód nélküli megszüntetése annak fizetésképtelensége esetén, illetve a hitelezői követelések meghatározott sorrendben történő kielégítése. Fontos különbség azonban, hogy ezt az eljárástípust az adóson kívül a hitelezők, a végelszámoló valamint a cégbíróság is kezdeményezheti, csődegyezség meghiúsulása esetén pedig hivatalból indul el az eljárás.

A kényszertörlés egy olyan eljárási forma, amely a végelszámolásokkal ellentétben már a vállalkozások visszafordíthatatlan megszűnését célozza meg, és tulajdonképpen a cég jogutód nélküli végleges megszűnését jelenti.

Az előző három eljáráshoz képest a csődeljárás lényege, hogy a lejárt adósságaikat megfizetni képtelen, likviditási problémákkal küzdő vállalkozások egyezséget kössenek hitelezőikkel. Az eljárás alatt álló vállalkozás ideiglenes fizetési haladékot kap. A csődeljárás célja tehát, hogy a vállalkozás további működését biztosítsuk, miközben minden szükséges lépést megteszünk annak érdekében, hogy kintlévőségeinket kiegyenlítsük. Csődeljárást az adós cég kezdeményezhet maga ellen. (Ezért mondjuk, hogy egy cég „csődöt jelent” és viszonylag megtévesztő megfogalmazás a „csődbe megy”.) Ha az eljárás során az egyezség nem jön létre a bírság az eljárást megszűnteti, az adós fizetésképtelenségét hivatalból megállapítja és elrendeli az adós felszámolását.

Hogyan védekezhetünk?

1. A Cégközlöny hirdetményei között megtalálhatjuk az összes olyan céget, amelyek csőd, felszámolási eljárás, vagy kényszertörlés alatt állnak
2. A NAV adatbázisát használva a végrehajtás alatt álló társaságokat tudjuk listázni
3. A Bisnode statisztikái között pedig megtaláljuk a negatív események (felszámolások, csődök, kényszertörlések és végelszámolások) heti alakulását.
4. Igénybe vesszük a kockázati monitoring szolgáltatást, mely még az eljárások előtt figyelmeztet a veszélyre az első bekezdésben említett változók figyelembevételével.