Már a Tárki 2009-es kutatása is rámutatott, hogy mi, magyarok bizalmatlanok vagyunk szinte minden szervezettel szemben és egymással is. Mégis, ha üzleti partnerek kiválasztásáról van szó, sokszor felelőtlenül döntünk. Új partnert, beszállítót gyors internetes böngészéssel kezdünk el keresni. Az első találatok általában fizetett hirdetések és legtöbbször fel sem merül bennünk, miért is reklámozná magát egy illegálisan működő cég, vagy egy csőd közelében álló vállalkozás. Pedig könnyen lehet, hogy csak gyorsan meg akar szabadulni megmaradt termékeitől mielőtt lefoglalják őket.

Utánvételes fizetéssel rendezzük a számlát is, ha a netről rendeltünk meg valamit, pedig éppen fordítva kellene lennie, főleg az üzleti világban: azoknak a cégeknek, akikről nem tudunk semmit, csak előre fizetés után szállítsuk le a nagy értékű árut. Egy komoly megrendelés láttán sokszor meggondolatlanul cselekszünk, pedig könnyen kiszűrhetnénk a csalókat vagy az instabil vállalkozásokat, ha figyelnénk az árulkodó jelekre.

Van-e egyáltalán weblapja?

Jó kiindulópont, ha legalább van honlapja a partnernek, de ez korántsem jelenti azt, hogy meg is bízhatunk benne. Lássuk, mire érdemes figyelni egy üzleti weboldalon:

1. Ha nem működnek a linkek
   Egy bizalomgerjesztő weboldalon nincs olyan menüpont, amely „jelenleg nem elérhető.”
2. Ha egy ideje már nem frissült új információval az oldal
   Gyanús lehet, ha több éves bejegyzéseket és cikkeket hagynak fent az oldalon, az utolsó évből pedig semmit.
3. Ha a cég adatai nincsenek feltüntetve
   Rengeteg honlapon hosszas kutakodás után lehet csak megtalálni a cég nevét, székhelyét – vagy egyáltalán nem lehet megtalálni. Ha még a kft. vagy bt. nevét és címét sem találjuk meg, később lehetőségünk sincsen ellenőrizni a hivatalos cégjegyzékben. Ezen a linken pedig ingyenesen kipróbálhatja, hogy mi mindent tudhat meg egy vállalkozásról, ha üzleti információs partnerrel dolgozik.
4. Ha nincs „főhadiszállása”
   Gyakori, hogy a cég telephelye nem egyezik a raktár címével. Például egy külföldi vállalkozás esetében kiderülhet, hogy látszólag Magyarországon van, de ez csak egy raktár, az ügyfélszolgálat és a telephely pedig egy másik országban található.
5. HTTPS
   Ha mostában felmegyünk a világhálóra, egyre több honlapnál megjelenik a böngészősávban a „Biztonságos” szó a honlapcím előtt. Ez csak azoknál az oldalaknál jelenik meg, melyek http-ről https-re álltak át, azaz vásároltak egy SSL tanúsítványt néhány tízezer forintért, hogy megvédjék az ügyfeleik és partnereik adatait.
6. Csak Facebook-oldaluk van
   Nem feltétlenül baj, ha egy cég csupán a közösségimédia-platformjait használja. Persze csak akkor, ha a már említett honlapkövetelményeket (rendszeres frissítés, cégadatok stb.) megtaláljuk ezeken is. Továbbá érdemes egy kicsit elmélyedni az üzenőfali tartalmakban, mert könnyen találunk értékes véleményeket a vállalkozásról.

Segít, ha a NAV-nál tájékozódunk

Az adóhatóságra sokszor ellenségként gondolunk, pedig nagy segítség lehet a megbízható partner megtalálásában, leinformálásában. Két fontos adatbázist is épít a NAV.

Az egyik a sokak számára ismert feketelista, melyből megtudhatjuk, hogy üzletfelünknek van-e adótartozása, vagy folyik-e már végrehajtás ellene. Ilyen negatív lista más formában is elérhető, a Bisnode-é például hetente frissül.

Van azonban egy pozitív névsor is, melyben a köztartozásmentes adózókat (KOMA) gyűjti a hatóság. Ha egy vállalkozás fent van ezen a listán, az azt jelenti, hogy kitöltött egy űrlapot és persze rendszeresen fizeti az adókat. Gyakorlatilag olyan, mintha megnézhetnénk a nullás igazolását. A lajstrom meglehetősen naprakész, a NAV honlapján minden hónap 10-én frissül.

TIPP: Vállalkozóként számítsunk rá, hogy minket is ellenőrizni fog a partnerünk, ezért érdemes feltüntetni egy linket (pl: Ellenőrizzen minket!), hogy bebizonyítsuk, rajta vagyunk a KOMÁ-n (is).

Van-e kamarai tagsága?

Egyfajta minősítésnek számít a kamarai tagság is. Orvosok, építészmérnökök, agrárcégek és ügyvédek esetében ez kötelező, így könnyen ellenőrizhetünk a például egy „gyanús” építész irodát, vagy tervezőt, hogy egyáltalán eljárhat-e hivatalos ügyekben. Más vállalkozások esetében csak a kamarai regisztráció kötelező.

Az internet nem felejt

Ha bármilyen – pozitív vagy negatív – információ felkerül rólunk, vagy más vállalkozásról a világhálóra, az szinte bármeddig megtalálható lesz. Elég akár egy versenyjogi eljárás, vagy egy adóvizsgálat, amit felkapott a sajtó – hiába nem találtak semmilyen mulasztást vagy törvénybe ütközőt – a cégnévvel együtt ott fog szerepelni a találati lista elején. A legtöbb online felületen nem archiválják a tartalmakat, csak egy dátum jelzi, hogy már régen történt. Amit megtehetünk, hogy ellenőrizzük a dátumokat: ne ítéljünk csak a találati lista alapján!  

TIPP: Ha az online sajtóban jelent meg rosszindulatú cikk rólunk, hívjuk fel a szerkesztőséget, bizonyítsuk be az igazunkat és kérjünk helyreigazítást: ezt általában megteszi a média. Hasonlóan fontos a negatív kritikák kezelése, főleg a közösségi média felületeinken. Ha belefutunk egy hangos, elégedetlen ügyfélbe, fontos, hogy legyen tervünk, jelöljük ki a döntéshozókat az ilyen esetek kezelésére. Soha ne töröljünk kommentet és ne álljunk bele hosszas vitába! Ha már elburjánzott a kommentfolyam, és egyre több a megosztást, akkor adjunk ki egy egyértelmű nyilatkozatot és többet ne foglalkozzunk vele.