Számos cég – vagy márka – képviselője vág bele hatalmas lelkesedéssel valamilyen tartalommarketing tevékenységbe, de elmulasztja átgondolni, hogy a kezdeti lendületen kívül, mi mindenre lesz szüksége ahhoz, hogy hosszú távon is hatékony legyen a munkája. Bedy Krisztina, az Avantgarde PR ügyvezetője, összegyűjtötte a leggyakrabban tapasztalt „tartalommarketinges” tévhiteket.
1., „Kiteszünk valami tartalmat”
A tartalommarketing akkor lesz sikeres, ha sok más eszköz támogatja a sikerét. Nem elég időnként jó tartalmat nyújtani, el kell érni, oda kell terelni a fogyasztókat, a látogatottságot pedig érdemes mérni. Ha jó tartalommarketinget szeretnénk, arra áldoznunk kell, időt, energiát és forrást, és azzal is tisztában kell lennünk, hogy nem egyik napról a másikra számolhatunk a megtérüléssel – ez egy hosszú távú befektetés.
2., A tartalommarketinget csak a marketingesek csinálják
A tartalommarketing, nem meglepő módon, elsősorban az értékes, jól célzott, minőségi tartalomról szól. A marketingesek azonban hajlamosak csak az eladásra fókuszálni. Itt jöhet jól a PR-esek szaktudása, akik tudják, hogy mivel lehet elkötelezni a fogyasztókat, mivel lehet a bizalmat kiépíteni a cég és a termék iránt – tudják, ki mit olvas, kit hogyan érdemes megszólítani, és hol lehet elérni. A két szakterület tudását érdemes tehát egyesíteni.
3., A céget ugyanaz érdekli, mint a fogyasztókat
Próbáljunk elvonatkoztatni a saját igényeinktől. Az izgalmas tartalomgyártás elsősorban szemléletváltást jelent. El kell jutnunk odáig, hogy arról beszélgetünk a fogyasztókkal, amiről ők szeretnének úgy, hogy közben azért elhelyezzük az üzeneteinket.
4., Hivatalos stílusban szólalunk meg, hiszen a céget képviseljük
A vállalati jelentés nem tartalommarketing. Izgalmas, színes stílusban írni és egyszerre rettegni attól, hogy kirúgnak, mert nem a cég által jóváhagyott ’corporate’ nyelven beszélek, nem lehet. A tartalommarketingben kötelező élvezni azt, amit csinálok – akkor is, ha szűk szakmai körnek írok egy blogon, vagy nagy tömegeket érek el tartalomszolgáltatói oldalon, a tévében vagy printen.
5., Mindenkinek meg akarunk felelni
Olyan tartalom, ami minden ízlésnek megfelel vagy nincs, vagy a kutya se törődik vele. Inkább egy szűk célcsoportot érdekeljünk nagyon, mint egy széles réteget kicsit – nagyobb az esélye, hogy foglalkoznak majd velünk. Széles közönség eléréséhez sok csatorna, sok eszköz, többféle stílus és még ennél is több pénz kell.
6., Nem vesszük komolyan az erőforrást
Majd a gyakornok ír, fotóz és/vagy videóz valamit – sokszor rendezik el így a kommunikációs erőforrás kérdését a vállalatoknál. Bár lehet, hogy a gyakornokunk egy Z generációs tartalomkészítő zseni, akkor is érdemes mellé rendelni egy tapasztalt szakembert, aki felügyeli, hogy a megfelelő célok és üzenetek mentén készüljön a tartalom.
7., Nem bírjuk kihagyni a terméket
Valahol mindig kilóg a lóláb: itt egy termékfotó, ott egy call-to-action, ezek teszik hiteltelenné az egész tartalmat. Félreértés ne essék, nem kell száműznünk a termékeinket és szolgáltatásainkat, mindössze kerülni kell a direkt reklámot ezeken a platformokon. De hogyan lesz így eladás a tartalommarketingből? A türelmetlen marketingesek már az indulás másnapján az eladási számokat nézegetik, és sűrűn, egyre sűrűbben emlegetik a ROI és a konverzió szavakat. A jó tartalommarketing nem ablakon kidobott pénz, de a hatása általában csak hosszú távon jelentkezik. Sokszor hónapok, évek múltán érik be a fáradozásunk, de eredménye az érdeklődő és hűséges vásárló lesz.
Tudjon meg többet a PR és a tartalommarketing kapcsolatáról Bedy Krisztinától a HVG április 29-i Tartalommarketing konferenciáján.
A konferencia részleteiről bővebben ITT olvashat.
Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Szemináriumok & Konferenciák közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
