Munkahelyi baleset-e a céges eszközökkel a cég telephelyén, de magáncélra, sőt, esetleg a hivatalos munkaidőn kívül – esetleg a munkakedvet növelendő elfogyasztott 1-2 sör hatása alatt - végzett munka közben elszenvedett ujjveszteség? Munkahelyi baleset-e, ha munkába menet elcsúszik a dolgozó a jégen és karját, vagy bármijét töri? Kötelezhető-e ilyen esetekben kártérítésre a munkaadó?

A vállalkozások, munkaadók számára egyre fontosabb a biztonságos munkavégzés feltételeinek minél magasabb szintű megteremtése, ám a számok azt mutatják, akad még tennivaló. A Pénzügyminisztérium legutóbbi adatai szerint Magyarországon a múlt évben 23 738 munkabaleset történt, ez csaknem négyszázzal több, mint egy évvel korábban.

Munkahelyi balesetet a munkavállaló a munkaviszonyával kapcsolatban szenved el, akár konkrét munkavégzésről, akár ahhoz kapcsolódó tevékenységekről van szó. Munkahelyi balesetről persze nem csak akkor lehet beszélni, ha valakinek eltörik egy testrésze, netán egy gép levágja ujját vagy lábát.

A munkavállaló védve van

Az ilyen szörnyű esetek mellett kártérítés követelhető olyan, banálisnak tűnő esetek után is, amikor csak a munkavállaló ruházata, netán egy használati tárgya sérül. Munkahelyi balesetet nagyon sokféle – közöttük egészen extrém – módokon lehet elszenvedni, a bevezetőben említettek egy része lehet az, egy része pedig biztosan nem.

Vagy legalábbis lehet a munkahelyen, vagy munkavégzés során, vagy azzal kapcsolatosan elszenvedett baleset, de a munkaadó biztosan nem kötelezhető mindegyik esetben kártérítésre.

A munkavégzés során elszenvedett balesetekért a munkáltató teljes körű felelősséggel tartozik, de még a munkavégzéshez kapcsolódó tevékenységek során is védi a munkavállalót a szabályozás: ha például tisztálkodás vagy öltözködés, esetleg étkezés közben éri baleset, az is munkahelyi balesetnek számít. Munkahelyi baleset az is, ha valaki a munkaadó által szervezett út során sérül.

Szabálytalanság, gondatlanság, a gyakorlat hiánya 

A balesetek gyakran állnak összefüggésben valamilyen szabálytalansággal, gondatlansággal, sok közülük képzetlenséggel, felkészültségbeli hiányosságokkal kapcsolatos. Egyes munkahelyeken rendkívül nagy a fluktuáció, így a dolgozók jellemzően gyakorlatlanok. Bár nehezen hihető, de a statisztikák szerint továbbra is komoly kockázatot hordoz a munkaidő előtti vagy alatti italozás. Ez utóbbi esetben természetesen fel sem vetődhet a munkaadó felelőssége.

Munkahelyi balesetet elszenvedők gyakran azért nem nyújtanak be kártérítési igényt, mert részint a saját hibájukból történt a baleset. Pedig akkor is érdemes lenne: a munkáltatónak ugyanis csak akkor nem kell fizetnie, ha bizonyítani tudja, hogy a munkabaleset elháríthatatlan külső okból jött létre, vagy ha a sérülésért csak a munkavállaló tehető felelőssé.

Azaz, ha a munkavállaló részben hibás ugyan, de nem teljes egészében neki róható fel a baleset, akkor is jár a kártérítés a számára. Ilyen esetben a kártérítés összege csökken, de a munkáltatónak már fizetnie kell.

A munkavédelem lényegesen sokrétűbb a munkahelyi balesetek megelőzésénél. A munkavédelem szabályozásában előírtak be nem tartását még akkor is viszonylag súlyosan szankcionálják, ha a hiányosságok nyomán nem történik baleset.

Milyen esetekben kell munkavédelmi szankciókra számítani?  

Egy szakmai portál, a Kling-Munkavédelem szerint ilyen bírságot alkalmaznak a biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó munkáltatókkal szemben, különösen az alábbi esetekben:

• elmulasztják a gépek munkavédelmi szempontú üzembehelyezését;
• nem végzik el az időszakos biztonsági felülvizsgálatokat;
• nem végzik el a balesetet okozó  munkaeszköz, egyéni védőeszköz, munkahely, technológia soron kívüli ellenőrzését;
• nem történik meg a kockázatértékelés az I. veszélyességi osztályba tartozó munkáltatónál,
• a szükséges védőberendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya állapítható meg;
• a munkavégzés összehangolására vonatkozó előírást nem tartják be;
• az előírt munkaköri alkalmassági vizsgálatok nem történnek meg (különféle veszélyek esetén)
• a külön jogszabályok szerint előírt foglalkoztatási tilalmakat megszegik;
• a megengedett értéket meghaladó expozícióban foglalkoztatják a munkavállalót; továbbá
• a rákkeltő expozícióval járó tevékenység esetén a külön jogszabály által előírt méréseket elmulasztják.

A munkavédelmi bírságot 50 ezer és 10 millió forint között szabhatják ki. A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírságot telephelyenként állapítja meg, ha azt észleli, hogy a munkáltató több telephelyén is veszélyezteti a munkavégzés biztonságát. A munkavédelmen így nagyon sokat veszíthet egy vállalkozás, ezen semmiképpen sem érdemes spórolni.