Antiprotonokból álló vékony sávot fedeztek a Föld körül. Szakemberek szerint ez az első ilyen észlelés, és bizonyítja azt a feltevést, hogy a Föld mágneses mezeje antianyagot is képes csapdába ejteni. Az antiprotonokat a Pamela nevű orosz-olasz műhold segítségével észlelték, amelyet 2006. június 15-én bocsátottak fel Bajkonurból.
A műhold a kozmikus sugárzás - a Napból, valamint a Naprendszeren kívülről érkező nagyenergiájú töltött részecskék - természetét hivatott kutatni. A vékony sáv felfedezéséről az Astrophysical Journal Letters című asztrofizikai szaklap online kiadásában számolt be egy nemzetközi kutatócsoport.
Az antianyag az úgynevezett Van Allen sugárzási övezetben, a "közönséges" anyag gyűrűi közé "ékelődött". A tudósok szerint itt elegendő antianyag lehet, amelyet a jövendő űrhajók "üzemanyagaként" lehetne hasznosítani.
A Van Allen sugárzási övezet a Föld feletti, elektromosan töltött részecskéket tartalmazó kettős gyűrű, amelyet az első amerikai műholdak, az 1958. január 31-én felbocsátott Explorer-1, valamint ugyanazon év március 26-án útnak indított Explorer-3 mérési adatai alapján fedezték fel.
A belső öv a Föld felett 2000-5000 kilométer között helyezkedik el és 10-50 MeV (megaelektronvolt) energiájú protonokból áll. A külső öv, amely főleg elektronokból áll, nagyjából 6000-10 000 kilométer vastagságú, a két zóna nem válik el élesen egymástól.
A Pamela akkor fedezte fel az antianyag-részecskékből álló sávot, amikor az úgynevezett dél-atlanti mágneses anomálián keresztül haladt át. A műhold sok ezerszer több antiprotont észlelt, mint ami bárhol máshol a világűrben a "normális" részecskebomlás eredményeként jön létre.
"Ez a sáv a legbőségesebb antiproton-forrás a Föld közelében" - hangsúlyozta Alessandro Bruno, a Bari-i Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzőinek egyike. Hozzátette: a csapdába ejtett antiprotonok elvesznek, ha a légköri töltött részecskékkel kerülnek kölcsönhatásba.
